„Sydney” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Nemzetközi katalógusok + portál. |
a Évtized és névelő egyeztetése AWB |
||
46. sor:
A Sydney régió már vagy 30 ezer éve az ausztrál bennszülöttek által lakott terület. A hagyományos bennszülött lakosság a ''Cadigal emberek'', akik földje Sydney déli részéig, a Port Jackson részig nyúlt. A becslések szerint a lakosság a [[Britek|brit flotta]] megérkezése előtt ([[1788]]), úgy 4000 és 8000 fő között volt. Bár ezek az adatok vitatottak a történészek között. A britek megérkezésével az őslakosok magukat ''eorák''nak hívták, mert az „''eora''” jelentése, „''itt vagy, a mi helyünkön!''”. Három nyelvcsoport volt elterjedve a térségben, Sydney-ben mind a három nyelvjárást beszélő népcsoport megtalálható volt. Ez a három nyelv a ''darug'' (vagy egyes területeken ''cadigal''-nak szokták mondani), a ''dharawal'' és ''guringai''. A [[Régészet|régészek]] azt állapították meg, hogy az itt élő klánok városiasodni akartak, ám az erre utaló bizonyítékok elpusztultak az idő folyamán, de sok sziklametszetet és faragást már megtaláltak.
[[1770]]-ben, amikor a brit tengeri kapitány és hadnagy [[James Cook]] partra szált Sydney déli részén, a mai Botanika Bay városrésznél, akkor fölvette a kapcsolatot az egyik bennszülött közösséggel, a ''gweagal''-okkal. A brit kormány utasítást adott egy fegyenc település létrehozására, amit Arthur Phillip megalapított. Ő [[1788]]. [[Január 18.|január 18-án]] érkezett, a 11-es hajóflottával a város déli részére, a Botanikai Bay-re. Az alapítás után nem sokkal észrevették, hogy a [[Ausztrália (kontinens)|kontinensnek]] ez az oldala alkalmatlan város építésére, a rossz talaj és a friss víz hiánya miatt. Arthur Phillip ezért [[1788]]. [[Január 26.|január 26-án]] a kolóniát kicsit északibb irányban, a mai Port Jackson városrésznél hozta létre. Phillip a város nevét a brit belügyminiszterről, Lord Sydney-ről (teljes nevén Thomas Townshend 1. Viscount Sydney-ről) nevezte el, ám az eredeti név, amit a városnak szántak, az az ''Albion'', de Phillip ragaszkodott a ''Sydney''-hez. Az indoka az volt, hogy a miniszter volt az, aki engedélyezte itt a kolónia létrehozását.
[[1789]]-ben, nem sokkal a kolónia megalapítása után egy [[Franciák|francia]] expedícióval az itt kikötő tengerészek járványt hoztak magukkal, [[himlő]]t vagy [[bárányhimlő]]t. Ez elsősorban az ''eura'' emberek körében terjedt el, így több ezer bennszülött őslakos halt meg. A holttesteket a tengerbe dobták, ezért megszokott volt a holttestek látványa a lebegő vízen. [[1789]] [[április]]áig kb. 1000 őslakos halt meg csak a város területén, és még egyszer ennyi a környező területeken.
Az őslakosok és a gyarmatosítók között a város területén nem volt összecsapás, a bennszülöttek még csak ellenállást sem tanúsítottak. Nem úgy, mint a környező Hawkesbury folyónál, ahol rendszeresek voltak az összecsapások. [[1820|1820-ra]] már csak alig pár száz őslakos volt a térségben. Lachlan Macquarie akkori kormányzó, megkezdte a bennszülöttek „civilizálását”. Ezzel a lépéssel a klánjaikat fölszámolták, és az őslakosok beleépültek a társadalomba. Maquarie kormányzása alatt [[Új-Dél-Wales]] volt az [[Ausztrália (ország)|Ausztrál gyarmat]] irányításának központja, és Sydney lett a székhelye. Ennek hatására utak, [[hidak]], [[Kikötő|hajókikötők]], középületek épültek a város egész területén. [[1820|1820-ra]] a város volt a térség központja, [[bank]]jaival, [[piac]]aival, és jól megszervezett rendőrségével.
54. sor:
[[Fájl:Sydney 1932.jpg|bélyegkép|230px|jobb|Sydney [[1932|1932-ben]]]]
Az [[1830-as évek]] és az [[1840-es évek]] között Sydney nagy városfejlesztéseken ment keresztül, beleértve a város első külvárosait. A népesség gyorsan növekedett, mert az [[angolok|angol]] és [[írek|ír]] bevándorlók tucatjával érkezek az új, jobb élet reményében. Ezen okok miatt a város népessége olyan mértékben megnőtt, hogy [[1842]]. [[Július 20.|július 20-án]] Sydney-t [[Ausztrália (ország)|Ausztrália]] első nagyvárosává nyilvánították, és John Hosking lett az első demokratikusan megválasztott polgármester. [[1845|1845-re]] hullámokban kezdek érkezni az emberek a világ minden pontjáról.
Sydney gyors fejlődésnek indult, a [[19. század]]ban, megjelentek az első gőzvillamosok és vasutak. Az iparosodás nagy mértékben való növekedése közben a népesség a [[20. század]]ban átlépte az egymilliót. [[1929|1929-ben]] a regényíró Arthur Henry Adams nevezte a várost el, a „''Déli Szirének''” városának. A [[nagy gazdasági világválság]] Sydney-t is sújtotta. Itt a válság a csúcspontját a [[Harbour Bridge|Sydney Harbour Bridge]] (''Kikötő Híd'') [[1932|1932-es]] építése alatt érte el. A válságidőszak után versengés tört ki Sydney és [[Melbourne]] között az aranytermelés miatt. Bár [[Melbourne]] az aranytermelésben megelőzte Sydney-t, de a város maradt Ausztrália legnépesebb és legnagyobb városa. Az [[1970-es évek]] és az [[1980-as évek]]ben Sydney-ben megépült a CBD negyed, a nagy számú pénzügyi központ, ami a várost Ausztrália pénzügyi központjává tette. A [[21. század]]ban Sydney tovább bővült, megmaradt az ország [[pénzügy]]i, [[Kultúra|kulturális]] központjának, a népessége tovább növekszik, és gyarapodik az európai és az ázsiai etnikumoktól.
== Földrajz ==
158. sor:
Sydney teljes területi 12 144,6 km². A központi üzleti negyed (''CBD'') kiterjedés mintegy 3 km dél felé. Itt a CBD-ben található nyugati irányba a ''Darling Harbour'', ami a szórakoztató központ az üzleti negyedben, itt van az ''Ausztrál Nemzeti Tengerészeti Múzeum'' és a városi [[állatkert]], a ''Taronga Zoo'' is. Továbbá a CBD-ben található, keletre egy [[park]] is, a [[Hyde Park (Syndey)|Hyde Park]], ahol a [[Királyi Botanikus Kertek (Sydney)|Királyi Botanikus Kert]] is megtalálható. Ez a központi üzleti negyed volt kezdetben a város kulturális központja is, de e téren a [[második világháború]]ban veszített jelentőségéből, ugyanis különböző kulturális körzetek alakultak ki ebben az időben, hosszú sugárutakat hozva magukkal. Ennek eredményeként a CBD-ben egyre kevesebb ember kezdett vállalkozást nyitni, és más cégekkel együtt, inkább ezekbe a körzetekbe költöztek, így a CBD-ben dolgozók aránya majd 60%-kal visszaesett, ezzel meggátolva a városrész fejlődését. Majd egy tíz évnek kellett eltelnie, hogy az emberek visszatérjenek ide, így [[2004|2004-ig]] az innen elköltöző emberek mint egy fele, majd 30%-a visszatért. Így a városrész nagymértékű fellendülése következtében, az [[1980-as évek]]től kezdődött a CBD nagymértékű modernizálódása, és ekkortól kezdődtek a [[felhőkarcoló]]k építése (mint például a legmagasabb épülete a városnak, a [[2000|2000-ben]] épült 243 méter magas ''Citigroup Centre'').
Sydney-nek mintegy 649 külvárosa van, és ezeket mintegy 40 önkormányzat látja el. A városnak nincs városi szintű kormánya. Sydney-t regionálisan tízen három régióra osztjuk, hogy könnyebben tájékozódjunk. Ezek a nagyobb blokkok a város területén. Ezek: ''Kelet-Suburbs'', ''Hills kerület'', ''Belső-Nyugati régió'', ''Canterbury-Bankstown'', ''Nagy Nyugat-Sydney'', ''Északi-tengerparti régió'', ''Észak-Suburbs'', ''Észak-Shore'', ''Szent György régió'', ''Dél-Sydney'', ''Délnyugat-Sydney'', ''Sutherland Shire'' és ''Nyugat-Sydney''.
{{széles kép|Sydney Tower Panorama.jpg|1000px|<center>A város látképe a ''Sydney Tower''-ből</center>}}
164. sor:
=== Parkok és nyitott terek ===
Sydney nagyon kiépített város, rengeteg nyitott tér, számos [[park]] található meg benne, és a város azon kevés városok közé tartozik, ahol a hajózás fontos része a közlekedésnek, mert jelentős vízi utak is ki vannak építve. A CBD városközpontban található parkok a legnagyobbak és a leglátogatottabbak. Ilyen például a [[Hyde Park (Syndey)|Hyde Park]], a Kíni Kert, a [[Királyi Botanikus Kertek (Sydney)|Királyi Botanikus Kert]], és a 34 hektáros Domain park.
A Domain parkot Arthur Phillip hozta létre, mindössze hat hónappal az első flotta érkezése után. Hivatalosan a Kormányzótanács alapította [[1830|1830-ban]]. A Hyde Parkot [[1810]] [[október 13.]]án alapította Lachlan Macquarie, ahol szórakoztató standokat hozott létre az emberek szórakoztatására. Külvárosi park például, a Sir Henry Parkes [[1888|1888-ban]] alapított ''Centennial Park''-ja. A városhoz tartozik a ''Királyi Nemzeti Park'' is, ami a világ második legrégebbi [[nemzeti park]]ja.
170. sor:
== Gazdaság ==
Mivel Sydney a pénzügyi és gazdasági központja [[Ausztrália (ország)|Auszráliának]], így a város gazdag és virágzó várossá nőtte ki magát. A legnagyobb gazdasági ágazatok Sydney-ben, ahogy azt a foglalkoztatottak száma mutatja, az üzleti [[szolgáltatások]], a kiskereskedelem, a gyártás, valamint az egészségügyi és közösségi szolgáltatások. Sydney adja mintegy 25 százalékát az ország teljes [[GDP]]-jének. Az ausztrál Takarék Bank is itt székel, csakúgy, mint 90 másik [[bank]], és több mint a fele Ausztrália vezető vállalatainak. A központi [[üzleti negyed]]ben mintegy 500 multinacionális vállalat is székel. [[Ausztrália (ország)|Ausztráliában]] 54 engedélyezett betétgyűjtő bank van, ebből 44 Sydney-ben, beleértve a 11 külföldi leánybankot és az összes a 29 külföldi bankot. A legdrágább vásárlási helyek Sydney-ben, a Pitt utca (''Pitt Street''), a George utca (''George Street''), a Király utca (''King Street''), a Piac utca, és a Castlereagh utca. A legnagyobb bevásárló komplexumok a Viktória Királynő Épület (''Queen Victoria Building'') és a Westfield [[Pláza|bevásárlóközpont]].
[[2004|2004-től]] a munkanélküliségi ráta Sydney-ben 4,9 százalék volt. A ''[[The Economist]]'' felmérése szerint Sydney a világ tízenhatodik legdrágább városa. [[2009]] szeptemberétől a város számít az országon belül a legdrágább ingatlanokkal rendelkező ausztrál településnek. Más ausztrál városban az átlagos lakásár 400 000 $, Sydney-be ez valamivel több, 569 000 $. A bérleti árak is itt a legmagasabbak, átlagban heti 450 $. A Sydney régió számláinak 12 százalékát (körülbelül 1 milliárd [[euró]]t évente) a teljes mezőgazdasági termelés teszi ki. Sydney [[1994]] és [[1995]] között [[Új-Dél-Wales]] baromfihúsának 44 százalékát, és az állami tojás 48 százalékát termelte meg, ez az arány maradt a mai napig.
204. sor:
|2056 || 7 649 000 || <center>(Tervezett)
|}
[[Fájl:Wiki0079.jpg|bélyegkép|230px|jobb|A Cabramatta városrész Sydney délnyugati részén található, ahol a város legnagyobb [[vietnam]]i közössége él, kb. 20 ezer fő]]
A [[2006|2006-os]] népszámlálás jelentései szerint a lakosság száma 4 119 190 fő. Ebből 3 641 422 fő él a városban, a maradék a külvárosokban. A jelentésből az is kiderült, hogy belső Sydney a legsűrűbben lakott terület (egész [[Ausztrália (ország)|Ausztráliában]] is), itt egy négyzetkilométerre 4023 lakos jutott; mára ez az érték megduplázódott. A leggyakoribb más nemzetiségűek, mint kiderült, az [[angolok]], [[írek]], [[skótok]] és a kínaiak. Azt is megállapították a népszámlálás során, hogy az itt élők 1,1%-a az őshonos eredetű, 31,7%-a a tengerentúlról érkezett, és 16,9%-a ázsiai eredetű. A bevándorlók az [[Egyesült Királyság]]ból, [[Kína|Kínából]], [[Új-Zéland]]ból vándorolnak a legnagyobb számban, ezeket az országokat követik [[Vietnam]], [[Libanon]], [[India]], [[Olaszország]] és a [[Fülöp-szigetek]] lakosai.
A lakosság nagy része [[Angol nyelv|angolul]] beszél, a leggyakrabban használt másik nyelv az arab (libanoni arab), a kínai (a kantoni és a [[Mandarin nyelv|mandarin]]), és a [[görög nyelv]]. Sydney a hetedik legnagyobb százalékban külföldön született személyekkel rendelkező város a világon. A bevándorlók teszik ki a város éves népességnövekedésének 75%-át.
Sydney lakosainak 34,12%-a elmúlt már 65 éves, 65,88%-a 65 év alatti. A lakosság 15,2%-a rendelkezik minimum egy diplomával. A [[2006|2006-os]] népszámlálásnál a lakosság 64%-a vallotta magát [[Kereszténység|kereszténynek]], 3,9% volt [[muszlim]], 3,7% [[Buddhizmus|buddhista]], 1,7% [[Hinduizmus|hindu]], 0,9% [[Zsidó vallás|zsidó]], 0,4% [[bahái]], 14,1% nem tartja magát vallásosnak, és 10,4%-a nem válaszolt.
226 ⟶ 225 sor:
:''Lásd még: [[Fox Studios Australia]]''
Sydney kulturális intézményei közé tartozik a város egyik jelképe, a [[Sydney-i Operaház]]. Az épület magába foglal öt termet, köztük egy nagy koncerttermet, és az ország legnagyobb színpadát, az opera előadótermet, mindezek együtt jelzik, hogy Sydney az [[Ausztrália (ország)|ausztráliai]] opera otthona. Itt székel az ''Opera Australia'' is, ami a harmadik legforgalmasabb operacég a világon. Egyéb színházi előadásokra használják még a Sydney-i Városházát, a Sydney-i Nemzeti-, Állami-, és a Sydney-i Királyi Színházat. Itt található a Zeneművészeti Konzervatórium is, ami az egyik legrégebbi és legrangosabb zenei iskola Ausztráliában. A zenei konzervatórium közelében található a [[Királyi Botanikus Kertek|Királyi Botanikus Kert]] is.
Sydney szerepének növekedését a filmiparban a [[Fox Studios Australia|Fox Studios Australiának]] köszönheti. Az itteni Stúdióban dolgoztak olyan híres színészek, mint [[Mel Gibson]], [[Cate Blanchett]], [[Judy Davis]] és [[Baz Luhrmann]].
Itt forgatták többek között a [[Mission: Impossible|Mission: Impossible II]]-t, a [[Moulin Rouge!]]-t, a [[Star Wars]] [[Star Wars II. rész: A klónok támadása|második]] és [[Star Wars III. rész: A Sith-ek bosszúja|harmadik]] részét, a [[A Maszk 2. - A Maszk fia|A Maszk fiát]], a [[Mátrix (film)|Mátrixot]], a [[Superman visszatér]]t és a [[Táncoló talpak]]at is. [[2006]]-tól kezdve napjainkig több mint 229 filmet forgattak az itteni stúdiókban, vagy közvetlen a város területein.
=== Sport ===
[[Fájl:Sydney-Galaxy-homebush.jpg|bélyegkép|230px|jobb|Az Ausztrália Stadion (''ANZ Stadion'') [[2006|2006-ban]] egy [[labdarúgó]] mérkőzés alatt]]
A sport fontos része a Sydney kultúrájának. A legnépszerűbb sport a [[rögbi]]. Az ''Új-Dél-Wales-i Rögbi Liga''' ('' New South Wales Rugby League'') is itt kezdte a pályafutását [[1908|1908-ban]]. Ők a legrangosabb rögbi csapat egész [[Ausztrália (ország)|Ausztráliában]]. Továbbá a város ad otthont az ország tizenhat csapata közül kilencnek.
A legnépszerűbb nyári sport, a [[krikett]]. Ezt a sportágat az [[angolok]] népszerűsítették az országban és főként Sydney és a környező területeken. Mivel az [[Új-Dél-Wales|állama]] fővárosa, így Sydney ad otthont az ''Új-Dél-Wales-i Krikett Válogatottnak'', és itt rendezik meg a ''Sheffield Shield krikett'' versenyt. A versenyekre az Ausztrália Stadionban (''ANZ Stadion'') kerülnek megrendezésre. A város adott otthont az [[1992|1992-es]] Krikett Világbajnokságnak, és szintén a városban rendezik meg a [[2015|2015-ös]] Krikett Világbajnokságot.
Továbbá Sydney-ben van az [[Ausztrália (ország)|ország]] második legnagyobb [[futball]] csapata, a ''Sydney Swans''. Továbbá itt székel még, egy női netball csapat, a ''Swifts'', egy [[baseball]] csapat, a ''Sydney Blue Sox'', egy [[gyeplabda]] csapat, a ''Waratahs'', két [[jégkorong]] csapat, a ''Penrith Medvék'' és a ''Sydney-i Jégkutyák'', valamint egy nemzetközi [[kosárlabda]] csapat, a ''Sydney Uni Flames''.
258 ⟶ 257 sor:
[[Fájl:Sydney Airport's control tower.jpg|bélyegkép|210px|jobb|A Sydney-i Repülőtér irányítótornya]]
[[Fájl:Anzac Bridge and Sydney harbour Bridge from Glebe Point.jpg|bélyegkép|230px|bal|Az [[ANZAC-híd]] a belvárosban, ami nagy mennyiségű forgalmat bonyolít le]]
Sydney-ben CityRail márkájú vonatok közlekednek, amiket a szintén CityRail állami tulajdonban lévő vállalat lát el. A vonatok összekötik a várost a külső kerületekkel. A különböző kerületek között ingázó vonatok, a felszínen futnak, majd a városközpontba érve, egy föld alatti pályára térnek át, hogy ezzel is könnyítsék a tömegközlekedést. A [[2000-es évek]] óta a vonatközlekedés teljesítménye jelentősen csökkent, ezért [[2005|2005-ben]] a CityRail belekezdett egy nagy infrastruktúrális projektbe, ami által több megálló, és nagyobb kiterjedésű pálya megépítése volt a fő cél. A projektet [[2010|2010-ben]] fejezték be, bár a CityRail azóta is gyengén teljesít, de a projekt eredményességét a következő egy-két évre várják.
Sydney-ben van egy magántulajdonban működtetett könnyű vasút, vagy [[metró]] hálózat is, ami egészen 6 kilométerre a várostól található Lilyfield kisvárosáig is elhalad. A metró főhálózata az [[üzleti negyed]]en és a szórakoztató központon, a Darling Harbour-ön megy végig. A metró az [[1950-es évek|1950-es]] és az [[1960-as évek]]ben zárva volt, a túlzsúfoltság miatt, amit egészen csak
A város területén az autók után a [[Autóbusz|busz]] a legnagyobb számban használt tömegközlekedési jármű. A busz útvonala nagyából megegyezik a metró útvonalával. A Sydney-ben közlekedő állami tulajdonban lévő Sydney Buszok, [[Monopólium|monopól]]helyzetben vannak, azaz nincs versenytársuk, bár a külső kerületekben közlekedik néhány magánkézben lévő busztársaság busza is. [[1999|1999-ig]] nem szolgált nagy jelentőséggel a busz, mert lassúnak bizonyult, egészen [[2003]] februárjáig, amikor is kiépítettek egy busz gyorsvasút vonalat, ami lehetővé tette a buszok akadálytalan közlekedését a város egész területén.
A Sydney-i Repülőtér a Mascot nevű külvárosban található, ami az egyik legrégebbi folyamatosan működő repülőterek egyike a világon. A kisebb Bankstown Repülőtér elsősorban a magán célú repülésre szolgál. Sydney-ben sok vita folyik egy második nemzetközi repülőtér megépítéséről. [[2003|2003-ban]] egy vizsgálat megállapította, hogy egy reptér is tudja kezelni a nemzetközi járatokat, bár a forgalma jelentősen növekszik minden évben, ráadásul statisztikák szerint a jövőben még nagyobb forgalom várható. Ám egy második reptér építése hatással lenne az itteni közösségekre, nem is beszélve a hangszennyezésről, amit a repülők okoznak. A vita még mindig tart.
| |||