„Alsórados” változatai közötti eltérés

779 bájt hozzáadva ,  14 évvel ezelőtt
története
a (Századjelölő számok arab számokkal (lásd WP:Forma és Kocsmafal))
(története)
==Története==
A település elődje a [[12. század|12]] – [[13. század]]ban már létezett és az [[1429]]-es [[husziták|huszita]] haborúban pusztult el. A mai települést [[1473]]-ban említik először. [[1554]]-ben [[I. Ferdinánd]] királytól vásártartási jogot kapott. [[1560]]-ban egy tűzvészben leégett. Ezután a holicsi uradalom része, majd [[1730]]-tól a vágsziklási jezsuitáké, később a Habsburg családé. A falu első, későgótikus temploma [[1560]]-ban épült, a [[18. század]]-ban a régi templom helyére, de arra merőlegesen új templomot építettek. Lakói földműveléssel, szövéssel, szőlőtermeléssel, favágással foglalkoztak. A községben jelentős zsidó közösség is élt, akik [[1830]]-ban zsinagógát építettek.
 
Vályi András szerint ''"RADOSÓCZ. Radosovcze. Egygyik Mezõváros, másik Tót falu Nyitra Vármegyében, egygyiknek földes Ura a’. F. Tsászár; másiknak pedig Gróf Erdõdy Uraság; ez fekszik Dombóhoz közel, mellynek filiája; a’ Mezõváros fekszik Szakolczához másfél mértföldnyire; lakosaik katolikusok, és másfélék, határbéli földgyeik közép termékenységûek, vagyonnyaik meglehetõsek, második osztálybéliek.
"'' <ref>{{Vályi}}</ref>
 
Fényes Elek szerint ''"Radosócz (Radosov), tót m.-város, Nyitra vmegyében, ut. p. Holicstól keletre 1 mfdnyire: 989 kath., 7 evang., 87 zsidó lak. Kath. paroch. templommal, vizimalmokkal, s országos vásárokkal. F. u. õ cs. k. felsége.
"'' <ref>{{Fényes}}</ref>
 
[[1910]]-ben 457, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Nyitra vármegye]] [[Pöstyéni járás]]ához tartozott.
 
*[http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-531127&pos_y=-1246000&size=full&lang=sk&sipka=1&name=Rado%9Aovce%2C%20Trnava Alsórados Szlovákia térképén]
*[http://www.travelatlas.sk/orientacne_mapy/radosovce.html Alsórados térképe]
 
==Források==
<references/>
 
[[Kategória:Szlovákia települései|Alsorados]]