„Kitt (kötőanyag)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
24. sor:
Gyantás ragaszok azok, melyeket vagy gyantából és a gyantát oldó s könnyen illó folyadékból, vagy csakis gyantanemű anyagból készítenek. E célra használják a fenyőgyantát, a [[kolofónium]]ot, a fekete szurkot, [[sellak]]ot, [[masztix]]et, [[szandarak]]ot, [[elemi]]t, [[Borostyán (fosszília)|borostyánkövet]], [[aszfalt]]ot, [[damár]]t, [[kopál]]t és [[kanadalbalzsam]]ot, melyekhez igen gyakran [[viasz]]t, [[kaucsuk]]ot, guttaperkát és [[kén]]t kevernek. Ebbe a csoportba tartozó ragaszok mind nagyon víz- és savállók; ezért víz- és savtartó [[üveg]]-, [[porcelán]]- és agyagedények összeragasztására használják. E csoportban legfontosabbak: a pecsétviaszok, a sellak-, masztix-, aszfalt-, kaucsuk- és guttaperkaragaszok.
A ''sellakragaszt'' 2 rész sellak és 1 rész [[petróleum]], vagy 2 rész sellak, 1 rész póris (borax) és 14 rész víz keverékéből készítik. Melegen használják 3 rész sellak, 1 rész [[terpentin]] és 1 rész viasz összeolvasztott elegyét. A
A ''masztixragaszt'' 30 rész sellakból, 10 rész [[masztix]]ból, 2 rész velencei terpentinből és 120 rész finoman rektifikált [[Etanol|borszeszből]] készítik; a felsorolt anyagokat melegen keverik össze és szörpsűrűségű halmazállapotban használják. A sellak, masztix és terpentin vagy kanadalbalzsam keveréke is jó. Az elsőt [[Borostyán (fosszília)|borostyánkő]] és [[Teknősbékák|teknőc]], az utóbbit üveg és ékkövek ragasztására használják.
A ''szurokragaszokat'' 8 rész kolofónium, 1 rész viasz és 1 rész terpentin, vagy 6 rész kolofónium, 1 rész viasz és 1/2 rész gipszliszt, vagy 8 rész szurok, 1 rész [[paraffin]] és 1/4-1/2 rész [[gipsz]], vagy 2 rész kolofónium, 4 rész hajószurok, 1 rész téglapor, 1 rész cinkfehér és 1 rész mennig, vagy 1 rész fenyőfagyanta, 1 rész viasz és 2-4 rész kőpor keverékéből készítik s leginkább kövek ragasztására használják. Ide tartoznak a 8 rész nyers fenyőfagyantából, 1 rész viaszból, 5 rész kénből, vagy 2 rész fehér szurokból, 1/2 rész sellakból, 1 rész masztixból, 1 rész elemiből, 3 rész kénből, 3 rész téglaporból, vagy 2 rész fenyőfa-gyantából, 1 rész kénből és 4-6 rész kőporból, vagy 35 rész fenyőfa-gyantából, 35 rész viaszból, 8 rész kénvirágból, 4 rész pörölyrevéből és 4 rész finom homokból gyártott kéntartalmú masztixragaszok is, melyek körül az utóbbi különösen szobrok, ornamensek, vázák stb. ragasztására használható.
Az ''aszfaltragaszt'' kátrányaszfalt, fenyőfagyanta vagy terpentin elegyéből gyártják, melyekhez néha homokot, gipszet, kőport, krétát, ólomglétet, [[kén]]t, zsiradékot stb. kevernek. Ezeket is kövek megragasztására használják.
A ''pecsétviaszok'' jobbára melegen használható ragaszok. A színes pecsétviaszok közül csak a barnát festik umbrával, vasmenniggel vagy [[cinóber]] és [[korom]] keverékével, a sárgát krómsavas cinkkel, világos okkerrel vagy kénarzénnel, a kéket kobaltultramarinnal és magnéziával, a zöldet krómzölddel, a fehéret cink- vagy bizmutfehérrel és a feketét fenyő- v. csontfeketével. Ha a keverékhez arany- vagy ezüstfüstöt kevernek, a pecsétviasz fémes pikkelyeket láttat.
A megolvasztott tiszta kaucsuk szintén igen jó ragasz. Használják 15 rész kaucsuk és 1 rész [[faggyú]] vagy viasz keverékét is, melyhez megömlesztett állapotában oltott meszet és 3 rész menniget adnak. Igen jó üvegragasz 1 rész kaucsuknak 64 rész kloroformban való oldata, melyhez 16 rész masztixet adnak.
''Kaucsuk és bőr ragasztására'' alkalmas 25-30 súlyrész [[szén-diszulfid|szénkéneg]], melyhez 1 rész kaucsuknak és 1/2 rész kolofóniumnak összeömlesztett és kihűlt állapotban 4 rész terpentinolajjal összekevert elegyét adják.
Az ún. ''tengerészenyvet'', mely fára, üvegre és fémre egyaránt jól ragad, 1 rész kaucsuk és 12 rész terpentinolaj oldatából készítik, melyhez 2 rész sellakot vagy aszfaltot adnak és megmelegítik 140 °C-ig; ha a sellakot, illetőleg aszfaltot elhagyjuk, a folyékony tengerészenyvet kapjuk.
== Az enyv-, kazein- és fehérjeragaszok ==
| |||