„Ideiglenes Nemzetgyűlés” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Hatásköri zűrzavar: kék |
→Hatásköri zűrzavar: Lektorálandó |
||
29. sor:
A nemzetgyűlés valójában nem működött: [[1944]]. [[december 21.|december 21-i]] összehívását követően [[1945]] szeptemberéig (szinte az [[1945-ös magyarországi országgyűlési választások|1945-ös választások előestéjéig]]) nem is ült össze. Így nem sok gyakorlati jelentősége volt annak, hogy a szovjet hadsereg előrenyomulásával [[1945]]. [[április 2.|április 2-án]], illetve [[július 24.|július 24-én]] 488 főre egészítették ki, miközben a pártarányok alapvetően változatlanok maradtak. (Először 108 budapesti, majd 160 dunántúli, salgótarjáni és Zemplén megyei képviselőt adtak hozzá).
== Hatásköri zűrzavar ==
{{lektorálandó}}
A kormány felügyeletét, mivel az ideiglenes Nemzetgyűlés tulajdonképpen nem ülésezett, a Politikai Bizottság látta el, felhatalmazás nélkül kezébe véve azoknak a jogköröknek jórészét, amelyek a nemzetgyűlést kellett volna, hogy megillessék. Ez nevezte ki a nemzetgyűlés bizottságait is (az Alkotmányjogi, Földbirtok-politikai, Gazdasági, Mentelmi és Véderő Bizottságokat). A Politikai Bizottság elnöke az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnöke volt. A Bizottság összetétele azonban a politikai erőviszonyoknak megfelelően változott. Önmagát "kis nemzetgyűlésnek", "szuverén nemzetgyűlést helyettesítő szervnek" tartotta.
|