„Sztenderd nyelvváltozat” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Tsch81 (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Tsch81 (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
Egy [[nyelv]] '''standardsztenderd''' (vagy '''sztenderdstandard''' ) [[nyelvváltozat]]a olyan [[dialektus]], amelyben [[standardizációsztenderdizáció]] játszódott le, és amely autonómmá vált. A standardsztenderd tehát abban különbözik a nem-standardnemsztenderd dialektusoktól, hogy nemcsak magától, természetes módon kialakult [[társadalmi norma|normája]], hanem mesterségesen létrehozott, kodifikált (vagyis általános és helyesírási szótárakban, nyelvtanokban, nyelvhelyességi kézikönyvekben rögzített, „törvényesített”) normája is van. A standardsztenderd dialektust többnyire az írott szövegekben használják, a művelt anyanyelvi beszélők beszélik, ezt tanítják az iskolákban és az adott nyelvet tanuló nem anyanyelvi beszélőknek is.
 
Általában, de nem mindig, az a nyelvváltozat, amit az ország [[főváros]]ában használnak. [[Norvégia|Norvégiában]] például két standardsztenderd nyelvváltozat is van, a dán uralom idejéből megmaradt ''bokmål'' (ejtsd: ''bukmól''), és a nyugat-norvég dialektusokból kialakult ''nynorsk'' (ejtsd: ''nűnorsk'').
 
A magyar standardnak sztenderdnek nincs egyetlen kiválasztott [[kiejtésváltozat]]a, amely ehhez a dialektushoz társulna, de [[szókincs]]ét és [[nyelvtan]]át szótárakban (például a ''Magyar értelmező kéziszótár-''ban), illetve nyelvtanokban (például ''A mai magyar nyelv rendszere'' című akadémiai nyelvtanban) kodifikálták.
 
A standardsztenderd nyelvváltozat mint [[szociolingvisztika]]i kifejezés nem feleltethető meg sem az „[[irodalmi nyelv]]”, sem az (igényes) „[[köznyelv]]” fogalmának (ugyanis ez utóbbiakkal szemben a ''standardsztenderd'' egy létező nyelvváltozat neve), de a hétköznapi nyelvhasználatban és a hagyományos nyelvészetben újabban – tévesen – [[szinonímia|szinonimaként]] használják őket.
 
A standardsztenderd változat társadalmi tekintélye nem belső sajátosságaiból, tökéletességéből származik, nem is a standardizációnaksztenderdizációnak, hanem a standardizációsztenderdizáció megtörténtének a következménye. Más szavakkal: a standardsztenderd nem attól jobb, hogy kodifikálták, hanem hogy az emberek tudják róla, hogy ennek a szabályai szerepelnek a nyelvtanokban és a szótárakban, és hogy használata a [[politika]]i és/vagy a [[gazdaság]]i és/vagy a [[kultúra|kulturális]] javakat/hatalmat gyakorló társadalmi csoportokhoz kötődik. Ez az oka annak, hogy például az iskola vagy a [[nyelvművelés]] a standardsztenderd használatát mint egyetlen „helyes” nyelvet követeli meg a beszélőktől, jóllehet a standardsztenderd nyelvváltozat nem minden helyzetben alkalmas eszköze az érintkezésnek, használata ugyanúgy csak meghatározott helyzetekre korlátozódik, mint bármely más nyelvváltozaté.
 
'''Forrás:'''