„Udvard” változatai közötti eltérés

Udvard vidéke ősidők óta lakott terület, a Góré dűlőnél római castellum nyomait, atalálták meg. A faluban 7.-8. századi avar temető volt, ebből 98 sírt tártak fel.<ref>[[Zlata Čilinská]] 1960: Nové nálezy z neskorej doby avarskej na jz. Slovensku. [[Archeologické rozhledy]] 12, 836-837; [[Anton Točík]] 1978: Dvory nad Žitavou, okres Nové Zámky. In: Významné slovanské náleziská na Slovensku. Bratislava, 72-74; 1983: Pohrebisko z doby avarskej ríše v Dvoroch nad Žitavou, okres Nové Zámky. Castrum Novum 2, 47-127.</ref> Az ''Esztergomi út'' (mely az Ács-majort és a 75-ös főutat köti össze) már az ókorban is létezett.<ref>Ján Mravík: Kronika Jednotného roľníckeho družstva AURÓRA Dvory nad Žitavou. In: Angyel, M. 2006 (szerk.): Udvardi mindenes gyűjtemény. Komárno, 246-247.</ref>

A faluban már [[1075]]-ben kápolna állt [[Tours-i Szent Márton|Szent Márton]] tiszteletére. Ekkoriban királyi birtok volt, melyet a [[garamszentbenedek]]i apátságnak ajándékoztak – ez Udvard első írásos említése. [[1228]]-ban itt tört ki Magyarország első jobbágylázadása. [[1309]]-ben Tamás esztergomi érsek vezetésével egyházi zsinatot tartottak itt, ekkor rendelték el a napi háromszori harangszót. A középkorban a falu közelében (valószínűleg a Zsitva gázlójánál) feküdt ''Huba'' település, mely később teljesen elpusztult.