„Ősrobbanás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
37. sor:
Az idő során a nagyjából egyenletes eloszlású anyag kissé sűrűbb régiói magukhoz vonzották a környező anyagot, és egyre sűrűbbé váltak, és ködöket, [[csillag]]okat, [[galaxis]]okat és egyéb csillagászati szerkezeteket hoztak létre. Ennek a folyamatnak a részletei a világegyetemet alkotó anyag mennyiségétől és fajtájától függenek. A három lehetséges típust [[hideg sötét anyag]]nak, [[forró sötét anyag]]nak és [[barionos anyag]]nak nevezzük. A legpontosabb méréseink (a [[WMAP]]-é) azt mutatják, hogy a hideg sötét anyag a domináns a világegyetemben. A másik kettő típus a világegyetem anyagának kevesebb mint 20%-át alkotja.
A világegyetemet ma az energia egy misztikusnak tűnő formája, az úgynevezett [[sötét energia]] uralja. Nagyjából a teljes energiasűrűség 72%-a a mai világegyetemben ilyen formájú. A világegyetemnek ez az összetevője azon tulajdonsága miatt mutatható ki, hogy eltérést hoz létre a [[Friedmann–Lemaître–Robertson–Walker-metrika|Friedmann–Robertson–Walker-megoldás]] lassulva tágulásához képest azzal, hogy a nagy távolságokon a [[téridő]] vártnál nagyobb tágulását okozza. A sötét energia a legegyszerűbb formájában az [[Einstein-egyenletek|Einstein-féle téregyenletek]] [[kozmológiai állandó]]ját adja, de az összetétele ismeretlen, és – még általánosabban – az [[állapotegyenlet]]ét és a részecskefizika [[standard modell]]jével való kapcsolatát folyamatosan vizsgálják kísérleti és elméleti utakon is.
Mindezeket a megfigyeléseket a kozmológia [[Lambda-CDM modell|ΛCDM–modellje]] tartalmazza, amely az ősrobbanás egy [[matematikai modell]]je hat szabad paraméterrel. Furcsa dolgok történnek, ha valaki egészen a kezdeteket vizsgálja, amikor a részecskék energiája magasabb volt, mint amit jelenleg kísérletileg tanulmányozni tudunk. Nincs fizikailag igazán jó modellünk a világegyetem első 10<sup>−33</sup> másodpercére, az azelőtti időre, amelyre a [[GUT|nagy egyesítés elmélete]] egy fázisátmenetet jósol. Az „első pillanatra” Einstein gravitációelmélete [[gravitációs szingularitás]]t jósol. A paradoxon feloldásához a [[kvantumgravitáció]] még nem létező elmélete szükséges. A világegyetem történetének e korai szakaszának fizikai leírása egyike [[a fizika megoldatlan problémái]]nak.
44. sor:
== Kísérleti bizonyítékai ==
1. ''Az elemek gyakorisága:'' az ősi [[nukleoszintézis]] alatt az ősrobbanás után nem sokkal (10<sup>−2</sup> s) az anyag nagyon forró volt, [[kvark]]okból és [[gluon]]okból állt, mely a hűlés során [[proton]]okká és [[neutron]]okká alakult. Az ezt követő 1 másodperc alatt összeállnak a legkönnyebb [[atommag]]ok (
2. ''A [[kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás]]'' (angolul Cosmic Microwave Background Radiation, CMBR): 2,73 K hőmérsékletű [[feketetest-sugárzás]], amit [[1946]]-ban [[George Gamow]] jósolt meg, és [[1964]]-ben [[Arno Penzias]] és [[Robert Woodrow Wilson]] fedezett fel. Ez a háttérsugárzás abból az időből származik, amikor a világegyetem átlátszó lett. Ezelőtt átláthatatlan ionizált anyagból állt. Többek között a [[COBE]] és a [[WMAP]] mérte.
52. sor:
A megfigyelt objektumok körében a vöröseltolódás minden irányban teljesen egyenletes. Ha a vöröseltolódást az egyszerűség kedvéért [[Doppler-effektus]]ként értelmezzük, akkor kiszámolható a távoli objektum földtől való távolodásának sebessége. Néhány galaxis távolsága meghatározható a [[kozmikus távolságlétra]] alapján is. Ha ezeket a távolságokat összevetjük a hozzájuk tartozó objektumok távolodási sebességével, akkor azt tapasztaljuk, hogy egyenes arányban vannak egymással. Ebből következik [[Hubble-törvény|Hubble törvénye]]:
* v a távoli objektum távolodási sebessége
58. sor:
* D a távoli objektum távolsága
* H<
{{cite web|url=http://hirek.csillagaszat.hu/univerzum_szerkezete/20090511_hubble_allando.html|title=Pontosították az Univerzum tágulását leíró Hubble-állandót|last=Szalai |first=Tamás |date=2009-05-11|publisher=[http://hirek.csillagaszat.hu/ Hírek.csillagászat.hu]|accessdate=2009-05-11}}
</ref>
| |||