„Víz alatti régészet” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
6. sor:
A magyar vízi régészet egyik legnagyobb érdeklődéssel kísért vállalkozása a [[SMS Szent István|Szent István csatahajó]] 1994–1997 közötti kutatása volt, bár ennek a kora kívül esik esik a régészet általános korhatárán, hiszen ez a tudományág általában csak a [[18. század]] előtti leletekkel foglalkozik. A Szent István kutatására indult expedíció szervezői között már ott volt a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat 1992-ben Szekszárdon létrehozott Búvárrégészeti Szakosztálya is. Néhány magyar búvárrégész elismeréssel tevékenykedett Görögországban, Spanyolországban, és a [[Dél-afrikai Köztársaság]] kifejezetten tudományos értékű víz alatti kutatásokban, hajófeltárásokon.{{refhely|azonos=MR22}}
A hazai régészet kezdeteitől napjainkig sok ezer lelet került felszínre vizek, mocsarak alól, azonban ezek túlnyomó többségét nem a vízi régészet, sőt általában nem is a régészet eszközeivel tárták fel, hanem markolók, kotróhajók emelték ki a mederkotrások és a sóderkitermelés során.{{refhely|azonos=MR22}}
A magyarországi vízi régészet természeti körülményei nehezek. A folyókban, így a régészeti leletek szempontjából legfontosabb Dunában is nagy a sodrás, a feltárt leletek elmozdulnak, bemérésük, rajzolásuk speciális módszereket igényel. A hazai tavak vizében a látótávolság sekély, vizük zavaros, a holtmedrekben és a kisebb tavainkban nem egyszer 50–80 centiméteres lágy iszapréteg borítja a meder alját.{{refhely|azonos=MR22}}
A víz alól előkerült leletek nagy része nem is igazán tekinthető víz alatti régészeti leletnek, hiszen nem egy víz alatti régészeti objektum feltárásáról van szó, hanem a szóban forgó tárgyakat véletlenszerűen borította el a víz, mint például az egykori római vagy középkori kutak, amelyek a feltárás során újra megteltek vízzel.{{refhely|azonos=MR22}}
A Dunaújváros és Paks közötti Duna-szakaszon folyó kotrási munkálatok során ezerszámra kerültek elő ősállatcsontok, bronzkori, kelta, római kori, közép- és hódoltságkori tárgyak. 1999-ben Paksnál került elő egy nagy tudományos
| |||