„Makroökonómia” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →A makroökonómia kezdetei: AkH. 12. kiadás, 134. és 139. pont, valamint szótári rész 557. oldal AWB |
|||
16. sor:
A gazdasági körforgás számszerűsített modellje [[François Quesnay]] ''Tableau économique'' c. [[1758]]-as művében jelenik meg először. [[Adam Smith]] és [[David Ricardo]] műveiben még nem válik szét a [[mikroökonómia|mikro-]] és a makroökonómia.
A [[19. század]]ban a gazdaságelmélet elsősorban mikroökonómiát jelentett. A korabeli angol gazdaságpolitikában a [[láthatatlan kéz]] és a ''[[laissez-faire]]''-elmélet uralkodott, vagyis hogy a válságokat a kormányzati intézkedések okozzák, és beavatkozás nélkül, magára hagyva előbb-utóbb helyreáll a gazdasági egyensúly. (Lásd: [[Say-dogma]].) A makroökonómiához igen közel álló [[Karl Marx|marxi]] gazdaságelmélet ekkor marginális maradt a közgazdaságtanon belül.
A modern makroökonómia elképzelhetetlen volt addig, amíg nem készültek az egyes nemzetgazdaságokról összesített számbavételek. A rendszeres statisztikai adatgyűjtéshez, az adatok feldolgozásához speciális kormányzati intézményekre (állami statisztikai hivatalokra) van szükség. Ezek csak a [[20. század]] elejére jöttek létre. A számítások elvégzéséhez a modern [[matematika]]i háttér, elsősorban a [[
A modern gazdaságstatisztikai módszerek egyik első kidolgozója [[Simon Kuznets]] volt.
Az [[1930-as évek]]ig a legtöbb közgazdasági elemzés az egyes vállalatokra és piacokra összpontosított; a '30-as évek elejének [[Nagy gazdasági világválság|nagy világválsága]] hatására azonban gyors fejlődésnek indult a makroökonómia tudománya. Eme időszak talán legfontosabb egyénisége a sokak által az egész tudomány atyjának is tekintett [[John Maynard Keynes]] volt, aki az [[aggregált kínálat]] [[modell (tudomány)|modelljének]] segítségével magyarázta a foglalkoztatás és a [[termelés]] ingadozásait. Az ő gondolatain alapul az ún. keynesi (ill. keynesiánus) közgazdaságtan.
| |||