„Statisztika” változatai közötti eltérés

* '''kvantilis értékek''': ''k'' számú osztályközt akarunk képezni, akkor ehhez ''k''–1 darab osztópontra van szükségünk. Ezeket az osztópontokat ''k''-ad rendű ''kvantilis''eknek nevezzük.

* '''helyzetmutatók (középértékek)''': [[medián]], [[módusz]], [[átlag]]

* '''koncentráció elemzése''': [[Lorenz-görbe]], [[Herfindahl-index]]

 

Eredetileg – ma már ritka, elavultnak számító értelmezés szerint – a statisztika matematikai eszközöket igénybe vevő [[államháztartástan]]t jelentett, vagyis azon módszerek gyűjteményét és elméletét, amelyek segítségével az [[újkor]]ban kialakuló modern [[állam]]ok számon tarthatták erőforrásaikat és a társadalmi problémákat (népesség, termelés, betegségek stb.). Erre utal a szó etimológiája is, minthogy a szót az [[újlatin nyelv|újlatin]] ''statisticum collegium'' („államtanács”) és az olasz ''statista'' („államférfi”, politikus) kifejezésekből származtatják. A statisztika atyja, [[Gottfried Achenwall]] is ilyen értelemben használta e szót munkáiban („az állam tudománya”), először 1749-ben. A szó mai értelmét („az adatgyűjtés és adatfeldolgozás általános tudománya”) csak a tizenkilencedik század elején nyerte el.

 

 

== A statisztika alkalmazásai ==

A téves statisztika csapdája meglehetősen ártalmas a tudás keresésében. Például az orvostudományban egy téves állítás kijavítása évtizedeket vehet igénybe, és emberéletekbe kerülhet.

 

===A helytelen alkalmazás típusai<ref>[[Aaron Levenstein]] “Statistics are like bikinis. What they reveal is suggestive, but what they conceal is vital.”</ref>===

====A nem tetsző adatok kihagyása====