„Diszkrét eloszlás” változatai közötti eltérés

* A diszkrét eloszlások gyakran a [[folytonos eloszlás]]ok alternatíváiként jelennek meg a valószínűség-számításbanvalószínűségszámításban. Sokszor találkozhatunk azzal, hogy egy témát először folytonos, majd diszkrét esetre fejtenek ki, vagy fordítva. Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a folytonos és diszkrét eloszlások nem adják az eloszlások [[osztályozás (matematika)|osztályozását]], vagyis röviden szólva nem csak folytonos és diszkrét eloszlások vannak.

* Szokták a diszkrét eloszlású valószínűségi változókat úgy is definiálni, mint azok a valószínűségi változók, amik egy megszámlálhatóan sok elemű halmazból veszik fel értékeiket. Ha megfigyeljük, a szócikkben adott definíció ennél tágabb, hisz megengedi azt, hogy legyenek esetleg még olyan értékek, melyeket a valószínűségi változó felvehet, ám 0 valószínűséggel. Ezekkel a 0 valószínűségű értékekkel együtt lehetséges, hogy a valószínűségi változó által felvehető értékek halmaza már nem megszámlálható halmaz, hanem annál nagyobb [[számosság]]ú. A legtöbb valószínűség-számításivalószínűségszámítási tétel és eredmény szempontjából nem jelent lényeges különbséget az, ha megengedjük ezeket az együttesen is csak 0 valószínűséggel előforduló eseteket. (Azon múlik, hogy nem okoz lényeges különbséget, hogy – [[mértékelmélet (matematika)|mértékelméleti]] kifejezéssel élve – csak egy [[nullmértékű halmaz]]on engedtük meg, hogy máshogy viselkedjen a függvény, mint a szűkebb definíció esetében.)

* A [[valószínűség-számításvalószínűségszámítás]]ban szoktak [[diszkrét valószínűségi változó]]ról is beszélni. A diszkrét valószínűségi változók pontosan a diszkrét eloszlással rendelkező valószínűségi változók. Mivel az eloszlásukban azonos valószínűségi változók önmagukban egymástól lényegében megkülönböztethetetlenek a valószínűség-számításvalószínűségszámítás számára, így a diszkrétség valószínűségi változóra és eloszlásra megfogalmazott formája tulajdonképp ugyanazt a fogalmat takarja.