„Ellenőrző összeg” változatai közötti eltérés

Numerikus ellenőrző összeg védi a [[Személyi szám#Az utolsó számjegy|személyi számot]], a könyvek nemzetközi azonosítására használt [[ISBN#Az ellenőrző karakter|ISBN- számot]], az [[euró]] bankjegyeinek sorozatszámát, az [[Európai gyártmánykód|EAN-13]] vonalkódot és még számtalan adatsort vagy azonosító jelet. Mivel ezek generálásának algoritmusa jól ismert, így hamis számok előállításakor nem nehéz a helyes ellenőrző karaktert kiszámolni, emiatt ezek a módszerek a szándékos hamisítások ellen nem védenek. De egy tévesen megadott adatra, egy elírásra, számcserére fel tudják hívni a figyelmet, persze csak akkor, ha az ellenőrző számot kiszámítjuk és megvizsgáljuk.

Az ismétléses módszer a hibavédelem szempontjából nem rossz, hiszen elég kicsi (és pontosan kiszámítható) a [[Valószínűség-számításValószínűségszámítás|valószínűsége]] annak, hogy az adatsor első és második példányában is pont ugyanaz a bit torzul, azaz vált a másik értékre. Ebben az esetben ugyanis a két átküldött példány nem különbözne egyástól, pedig az adat hibás, ám ez észrevétlen maradt. A hibavédelemnek az egyik jellemzője mindig az, hogy mekkora valószínűséggel fordulhat elő olyan hiba, amelyet a védelem nem jelez.