„Joachim von Sandrart” változatai közötti eltérés

Meian és Sadeler rézmetszőknek és [[Utrecht]]ben Honthorst festőnek volt tanítványa, ez utóbbival ment el Angol- és 1627-ben [[Olaszország]]ba is. [[Róma|Rómában]] [[VIII. Orbán pápa]] számára több képet festett, rajzokat készített a ''Galeria Giustiniana'' gyűjtemény (2 kötet, Róma, 1631), a Zeiler-féle ''Itineararium Italiae'' és a Gottfried-féle ''Archontologia cosmica'' rézmetszeteihez. 1635-ben Frankfurtban, kevéssel azután [[AmsterdamAmszterdam]]ban telepedett le. Itt festette meg a 12 hónapot, a napot és az éjt ábrázoló allegóriai képeit (schleissheimi képtár). 1649-ben Nürnbergbe ment és az ott tartózkodó követek képmásain kívül megfestette az 1649. szeptember 25-iki híres békelakoma nagy képét (nürnbergi városháza), utóbb pedig [[Bécs]]ben [[III. Ferdinánd magyar király|III. Ferdinánd császár]] és az uralkodó ház egyéb tagjainak képmásait. Festményei közül, melyek különben kevés alkotó erőről, eredetiségről tanúskodnak, két arckép a budapesti országos képtárban van (422., 432. sz.). Irodalmi művei közül különösen fontos művészettörténeti forrás a ''Teutsche Akademie der edlen Bau-, Bild- und Malereikünste'' (2 kötet, Nürnberg, 1675–79; javított kiadás 8 kötet, u. o. 1768–75).<ref>V. ö. Sponsel, S.-s Teutsche Akademie kritisch gerichtet (Drezda, 1896).</ref>