„1982 új világörökségi helyszínei” változatai közötti eltérés

| {{Algéria}} || [[Tipáza|Tipáza romvárosa]] || [[kép:Le Cardo maximus de la ville romaine (Tipaza).jpg|150px]] || Az [[Algír]]tól 70 kilométerre nyugatra fekvő Tipáza egy jelentős [[Punok|pun]] kereskedőállomás volt. Az i. sz. 1. században római fennhatóság alá került, és a későbbi [[Mauretania Caesariensis|Mauretania]] [[Római provinciák|provincia]] meghódítására indított hadjárat kiindulópontja lett. 430-ban [[vandálok]] foglalták el, ekkor keresztény lakosságának nagy része elmenekült, majd a [[6. század]]tól hanyatlani kezdett és elnéptelenedett. A romváros régészeti jelentőségét az adja, hogy területén tanulmányozni lehet az őshonos civilizációk és az [[i. e. 6. század]]tól az i. sz. 6. századig tartó több hullámban érkező gyarmatosítók közötti kulturális kölcsönhatásokat. A ma is látható romok a [[Föníciaiak|föníciai]], a római, az [[Őskeresztények|ókeresztény]] és a [[Bizánci Birodalom|bizánci]] időkből származnak, valamint itt található Kbor er Roumia [[mauritánia]]i király mauzóleuma is. A római korból a fórum, az amfiteátrum, a fürdő, villák és lakóházak romjai maradtak fenn. A házak egy részét festményekkel és mozaikokkal díszítették. A lakóépületek, a boltok és a műhelyek egy sűrűn beépített kör alakú területen zsúfolódtak össze. Közvetlenül a tengerparton egy, a korai kereszténység idejére datálható bazilika állt. A város másik jelentős keresztény műemléke a [[14. század]]ban épült héthajós templom. ||kulturális

|-

|-

| {{Amerikai Egyesült Államok }} ||[[Cahokia Mounds Állami Történelmi Lelőhely]] || [[kép:Monks Mound Cahokia 3995a.jpg|150px]] || Cahokia földhalmai Illinois állam délnyugati részén St. Louistól 13 kilométerre helyezkednek el. A földhalmok egy olyan őslakos kultúrához tartoztak, amely az idők során teljesen feledésbe merült. Itt terült el a [[Mexikó]]tól északra eddig ismert legnagyobb [[Kolumbusz Kristóf|Kolombusz]] előtti település. A települést i. sz. 800 és 1400 között lakták, 1050 és 1150 között élte virágkorát, ekkor lakosainak száma 10 és 20 ezer között lehetett. A város vonzáskörzetéhez több peremkerület és számos közeli falu is tartozott. A települést fallal vették körül, ez egy nagyobb területet védett a támadásoktól, ezen kívül a város központját még egy külön palánksorral is megerősítették. A lelőhely jellegzetes építményei a mesterséges földhalmok (mound), ezek temetkezési, szertartási helyek vagy lakóházak alapjai voltak. Közülük legnagyobb a Monk's Mound ennek területe 5 [[hektár]], magassága pedig eléri a 30 métert és feltételezhetően szertartási helynek használták. Az itt lakók hétköznapi életéről keveset tudunk, annyi biztosra vehető, hogy egy magasan fejlett és hierarchikusan tagolódó, [[mezőgazdaság]]gal foglalkozó társadalom volt. A [[régészet]]i területen feltárt kör alakú mélyedésekbe valószínűleg faoszlopokat állítottak, ezek egyfajta naptárként funkcionálhattak. ||kulturális

| {{Kuba }} || [[Havanna|Havanna óvárosa]] || [[kép:Scenes of Cuba (K5 02261) (5981996756).jpg|150px]] ||Havanna volt a [[spanyol hódítók]] (conquistadorok) által alapított utolsó város [[Kubában|Kuba]], egyben a legszebb fennmaradt spanyol komplexum az [[amerikai kontinens]]en. Elhelyezkedése tökéletes gyülekezési hellyé tette az évente megforduló, [[Mexikó]]ból és [[Pepanyol Királyság]] felé tartó kincses flották számára,és s a város a hatalmas [[spanyol gyarmatbirodalom]] főbejárata lett. Napjaink Havannája egy modern metropolis, ám óvárosa [[barokk]] és [[neoklasszikus]] emlékművek, valamint [[boltíves]], [[teraszos]], [[kovácsoltvas]] kapukkal ékített, belső udvaros lakóházak együttesének érdekes keverékét őrzi. Jelenlegi helyén Havannát [[1519]]-ben alapították és [[1550]]-re a sziget legfontosabb városa lett, mely pozícióját a mai napig megtartotta. A település a [[karib-tengeri|Karib-tenger]] térség egyik hajóépítő központja lett, és [[1607]]-től [[Kuba]] fővárosa. A [[Spanyol Királyság]] az [[1760]]-as években - amikor az [[Európában|Európa]] dúló [[hétéves háború]] átterjedt az [[amerikai kontinens]]re - megerősítette a várost, s az ekkor emelt [[erődrendszerek]] ma is áthatóak. Havannának megengedték, hogy szabadon kereskedjen. A 18. és 19.század során jólétben gyarapodott és fizikailag sértetlenül vészelte át a [[19.század]] első felében lezajlott [[közép- és dél-amerikai függetlenségi háború]]kat. A politikai függetlenséggel terhes 19. századot követően Kuba végül [[1902]]-ben elnyerte függetlenségét [[Spanyolország]]tól. Havanna az [[1950]]-es évek [[kubai forradalmát|kubai forradalom]] is magában foglaló zavargásos időszakban alig szenvedett sérüléseket, s az óváros napjainkban majdnem ugyanúgy néz ki, mint száz évvel ezelőtt. A [[kubai kormány]] részt vett a történelmi óváros gyarmati városi jellegének helyreállításában. A legszebb épületek közül többet múzeummá alakítottak át, s ma templomok, paloták, várak, forradalmi emlékművek és piacok várják a látogatókat. A [[Segundo Cabo- és a los Capitanes Generales-paloták]]hoz hasonlóan felújításra került a [[Fuerza-erőd]], az újjáépítési munkálatokat pedig lassan kiterjesztik a lakónegyedekre is. A korai városszerkezet a mai napig megmaradt a négy nagy térrel: a [[Plaza de La Catedral]]lal, a [[Plaza de San Francesco]]val, a [[Plaza Vieja]]val és a [[Plaza de Las Armasz]]szal. A városban egyúttal jelentős 17-19. századi épületek is találhatók. Havanna egyik legkiemelkedőbb látványossága a Katedrális tér ([[Plaza de La Catedral]]), melyet tornyaival a [[San Cristóbal-katedrális]] ural. ||kulturális

|-

|-

| {{Líbia }} ||[[Leptis Magna|Leptis Magna régészeti lelőhelye]] || [[kép:Leptis Magna - Marktgebäude (macellum).jpg|150px]] || Leptis Magna Szabráta és Oia mellett ahhoz a három városhoz tartozott, amelyeket a [[fönícia]]iak alapítottak a térségben. A település a sivatagi törzsek ismétlődő támadásai ellenére fontos kereskedelmi központ volt, lakosainak száma a [[harmadik pun háború]] idején 15000 fő körül lehetett. Az [[i. e. 1. század]]ban a [[Római Birodalom]] része lett. Fénykorát a i. sz. [[2. század]]ban, az innen származó [[Lucius Septimius Severus római császár|Septimius Severus]] idejében élte. Uralkodása alatt bővítették a kikötőt, új császári fórumot építettek, és a város hőforrásait oszlopos sugárúttal kötötték össze. Leptis Magna a birodalom egyik legszebb városa volt, egyben a Severus-kor várostervezésének egyik kiemelkedő példája. Hanyatlása a [[4. század]]ban kezdődött, amikor folyamatosan fosztogatták, majd az [[Arabok|arab]] inváziók miatt teljesen elvesztette jelentőségét és elnéptelenedett. A tervszerű ásatásokat az 1920-as években kezdték meg. A romváros legfontosabb mai is látható részei a fórum, a Severus diadalív, a „régi fórum” Roma, és [[Caius Octavianus Caesar Augustus|Augustus]] templomával, a piac, egy Augustus korabeli színház, a kereskedők negyede és a [[Publius Aelius Hadrianus római császár|Hadrianus]] korabeli fürdők. ||kulturális