Wikipédia

„Aleppó” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Nemzetközi katalógusok.
BinBot (vitalap | szerkesztései)
botok
191 035 szerkesztés
27. sor:
Az [[i. e. 18. század]]ban a [[Hükszoszok|hükszósz törzsszövetség]] érdekszférája is elért a területig, de Jamhad és a hükszószok kapcsolatáról nem sokat tudni. A hükszószokat [[Ókori Egyiptom|Egyiptom]] és [[Hettita Birodalom|Hatti]] győzte le, amiből Jamhad profitált azzal, hogy visszanyerte szabad kereskedelmi lehetőségeit. A bronzkorban különösen fontos kereskedelmi állomássá vált, mivel a Belső-Ázsia és a Földközi-tenger között húzódó ónkereskedelmi útvonal is érintette. Az ón legnagyobb átrakodóhelye [[Mári]] volt, és az itt előkerült szövegek is említik Halap városát.
 
Végül a hettiták foglaltak el aaz [[i. e. 16. század]] folyamán. [[I. Murszilisz hettita király|I. Murszilisz]] sorozatos hadjáratokat indított kelet felé, amelyek egyike volt a külön Halap ellen indított expedíció. A király évkönyvei szerint: „Haddal ment Halap ellen, Halpát feldúlta és foglyokat és zsákmányt hozott [[Hattuszasz]]ba.” Mursziliszt azonban meggyilkolták, Hatti keleti külbirtokai a hatalmi vákuumba benyomuló [[Mitanni]] prédájává lettek. Ebből az időből származik ''[[Idrimi]] önéletrajza''. Véglegesen azonban csak [[I. Szuppiluliumasz hettita király|I. Szuppiluliumasz]] hadjárataival került hettita érdekszférába a város, és ekkor a lakosság kicserélődött: az amoriták helyére a hettiták más, többnyire [[Hurrik|hurri]] és [[hettita nyelv]]ű népeket telepítettek.
 
A hettita fennhatóság alatt először [[I. Szuppiluliumasz hettita király|I. Szuppiluliumasz]] fia, [[Telipinusz halapi király|Telipinusz]] herceg, [[Kilikia|Kizzuvatna]] főpapja kapta meg birtokul. I. e. 1312-es halála után fia, [[Talmi-Szarruma halapi király|Talmi-Szarruma]] vette át a kormányzást, aki a [[kádesi csata]] során önálló seregtesttel erősítette a hettita haderőt. Talmi-Szarruma halálával a város a szintén I. Szuppiluliumasz leszármazottai által kormányzott [[Karkemis|Kargamis]] része lett.
 
A [[Hettita Birodalom]] bukása után a korábban hettita hercegek kormányzására bízott Aleppó az ún. [[Újhettita királyságok|újhettita államok]] sorába került, és aaz [[i. e. 9. század]] első felében [[II. Assur-nászir-apli]] hadserege révén bekövetkezett [[Asszíria|asszír]] hódításig az is maradt. A terület Kargamistól elszakadva az [[Alalah–Ugariti Királyság]] (Ḫattina vagy Unḳi) része lett, majd a további politikai változásokkal a frissen alakuló [[Hamá]] államhoz került. Hamát fejedelmének, [[II. Zakir]]nak győzelmi sztéléje ([[Zakkur-sztélé]]) Aleppótól 45 km-re került elő. Ebben Zakir a damaszkuszi [[III. Barhadad]] támadása sikeres visszaverésének állított emléket. Halap később az [[Újbabiloni Birodalom|Újbabiloni]], majd az [[Óperzsa Birodalom]] része lett, míg [[i. e. 333]]-ban a [[makedónok|makedón]] [[III. Alexandrosz makedón király|III. Alexandrosz]] meg nem hódította.
 
Nagy Sándor halála után a területen berendezkedő Szeleukida Birodalom alapítója, [[I. Szeleukosz szeleukida uralkodó|I. Szeleukosz Nikatór]] a hasonló nevű makedóniai település után a ''Beroia'' nevet adta neki, amit a [[7. század]]ban bekövetkezett [[arabok|arab]] hódításig megőrzött.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Aleppó”