„Szék (bútor)” változatai közötti eltérés

a
nincs szerkesztési összefoglaló
(csonk-tárgy)
a
== Története ==
[[Fájl:Tutronus.jpg|bélyegkép|200px|[[Tutanhamon]] fáraó egyik trónszéke]]
[[Fájl:Thonet-model14KJ.jpg|bélyegkép|200px|Thonet szék (a 14. számú modell, 1850)]]
Az [[Ókori Egyiptom|ókori egyiptomiak]], falfestmények tanúsága szerint, már három formáját ismerték: a négylábú támlátlan, a hajlott támlával ellátott és a keresztlábakkal ellátott széket. A [[fáraó]]k plasztikus alakokkal díszített [[trón]]széket használtak. A [[Görögország|görögöknél]] ezenkívül az összecsukható hordozható szék volt használatban, mely ollószerűen keresztberakott lábakkal és szövetből, vagy szövött hevederekből alkotott ülőlappal bírt. A görög trónszékeknél [[architektúra|architektonikus]] formákat, [[kannelúra|kannelúrázott]] oszlopokat találunk: díszítésében a [[palmetta|palmettának]] nagy szerepe van. A [[Római Birodalom|rómaiak]] a görög formákat folytatták [[etruszk művészet|etruszk]] elemekkel keverve. A [[Római Birodalom|császárság]] alatt a trónszék ([[latin nyelv|latinosan]] ''trónus'') anyaga [[kő]] vagy [[márvány]] volt, ami masszív formákat, domború díszt és a végződéseknél plasztikus alakokat eredményezett.
 
A [[középkor]]ban az északi népeknél szintén három székforma volt használatban: az alacsony négylábú [[zsámoly]], az összecsukható szék és a merev hátlappal és szekrényszerű zárt alsórésszel bíró támlásszék. A [[13. század]] folyamán az eddig egyszerű zsámolyt, valószínűleg a [[keresztes hadjáratok]]ban szerzett keleti eredményként, nyolc- vagy hatszögűre készítették, ugyanannyi lábbal. Míg a szekrényszerű felépítés változatlan maradt, addig a dísz a [[gótika|gótikus]] ízlés értelmében gazdagodott, a támlát architektonikus formákat utánzó gazdag faragott dísz borította, amely a felső végződésnél áttört, plasztikus elemekbe ment át. Az összecsukható székeknek már a [[romanika|román korban]] alkalmazott támlája most szervesen lett felépítve, az összecsukhatóságra már csak az egymást keresztező lábak vallottak, ezek a székek már nem voltak összecsukhatók. Az alacsony zsámoly tovább fejlődött, és egy darabból álló, vagy hevederekkel tagolt hátlapot kapott. A trón alakú díszes székek eltűntek, és a [[16. század]] elejétől kezdve már csak udvaroknál és [[templom]]okban voltak használatban, míg a [[polgárság|polgári]] használatra kevésbé ünnepélyes és könnyebben hordozható bútor alakult ki: egészen egyenes, legfeljebb a kartámlánál hajlott vonalakkal, négy esztergályozott lábbal. Ezeknél a székeknél jelent meg először a [[kárpit]]ozás: a felszegezett párna. Ez azután olyan nagy népszerűségnek örvendett, hogy a [[17. század]]ban, leginkább [[Németalföld]]ön, készültek olyan székek, amelyeknél az összes farészeket a lábak kivételével szövettel burkolták, ezért formáik igen egyszerűek, egyenesek voltak, és a faragott dísz teljesen hiányzott.