„Nagycsepely” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
27. sor:
Az első írásos emlék [[II. Béla magyar király|II. Béla]] korából származik ([[1138]]), amelyben a falu telkeiből harmincat a [[dömös]]i prépostságnak adományozott. A ''Chepel'' alakban írt nevű faluban adományozott földet, réteket, erdőt [[1229]]-ben [[II. András magyar király|II. András]], a fehérvári egyháznak. A [[15. század]]ban még 128 telket tartottak számon, de a török időkben megtizedelték a lakosságot. [[1549]]-ben már csak egy telke volt a falunak, és mindössze 18 lakost írtak össze. A [[kálvinizmus|kálvinista]] magyarokat a török kiűzése után telepítették be.
[[1855]]-ben a [[kolera|kolerában]] elhunyt a lakosság 20%-a. A falu mai képe az [[1900-as évek]]re alakult ki. Ebben az időben lakóinak száma 1050 fő volt. A [[második világháború]] végén a lakosságot rövid időre kitelepítették, de a faluban nem voltak harci események. A [[termelőszövetkezet]]ek szervezéséből a falu nagyobb része kimaradt, habár két termelőszövetkezet is létezett [[1951]]–[[1959]] között. Ezek érdekessége, hogy az egyikben az ún. ''„[[kulák]]ok”'', a másikban a ''„szegények”'' voltak. [[1970]]-től [[Kötcse]] székhellyel közös tanácsot hoztak létre, amelynek Nagycsepely és [[Teleki]] is tagja volt. Ezt a három községét [[1977]]-ben [[Balatonszárszó]]hoz csatolták, és ott működött a közös tanács. [[1990]]-ben
== Forrás ==
| |||