„Prímási Levéltár” változatai közötti eltérés

==Története==

Az itt őrzött anyag jelentősége a magyar történeti kutatások szempontjából messze felülmúlja az intézmény iratfolyóméter alapján esetlegesen megítélhető értékét. A levéltár jelentőségét fokozza az [[Esztergomi Főegyházmegye]] területi nagysága is. Ugyanis [[1778]]-ig – a viszonylag kis terjedelmű nyitrai egyházmegye kivételével – az a hatalmas terület tartozott hozzá, amely a [[Duna|Dunától]] északra és a [[Morva|Morvától]] keletre egészen a [[Szepesség]]ig és [[Gömör]]ig terjedt. Területe összesen 15 vármegyét ([[Esztergom vármegye|Esztergom]], [[Komárom vármegye|Komárom]], [[Bars vármegye|Bars]], [[Hont vármegye|Hont]], [[Pozsony vármegye|Pozsony]], [[Szepes vármegye|Szepes]], [[Abaúj-Torna vármegye|Torna]], [[Gömör-Kishont vármegye|Gömör]], [[Nógrád vármegye|Nógrád]], [[Trencsén vármegye|Trencsény]], [[Zólyom vármegye|Zólyom]], [[Turóc vármegye|Turóc]], [[Árva vármegye|Árva]], [[Liptó vármegye|Liptó]] és [[Nyitra vármegye|Nyitra]] egy része) ezen belül 2500 települést foglalt magába. Esztergomhoz tartozott továbbá számos exempt (a területileg illetékes püspök joghatósága alól kivett) helység és kolostor is. Ebből a területből szakították ki az [[1776]]-ban felállított [[besztercebánya]]i, [[rozsnyó]]i és [[szepes]]i püspökséget. Egyidejűleg megszüntették az exemptiók túlnyomó részét is, de még így is [[Európa]] egyik legnagyobb egyházmegyéje maradt egészen [[1919]]-ig, amikor területének túlnyomó része az országhatáron kívülre került.

''Részletes történetét lásd a [[Esztergomi Főkáptalan Levéltára#A két levéltár története|itt]]!''