„Világosi vár” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
| ország = Románia
| mai településnév = [[Világos]]
| tengerszint feletti magasság = 420
| épült = 13. század
| építő =
| látogatható =
| szélesség =
| szélességi fok = 46
| szélességi ívperc = 16
| szélességi ívmásodperc =
| hosszúság =
| hosszúsági fok = 21
| hosszúsági ívperc = 39
| hosszúsági ívmásodperc =
| pozíciós térkép = Románia
 
== Története ==
Egyes feltételezések szerint a vár már a 12. században létezett, de első írásos említése csak 1324-ből maradt fenn. 1390-ben [[Zsigmond magyar király|Zsigmond király]] Sárói László temesi ispánnak adományozta, a következő évben azonban más birtokokért cserébe visszavette.
 
1439-ben [[Albert magyar király|Albert király]] a várat és a hozzá tartozó 145 várost, falut és pusztát [[Brankovics György szerb despota|Brankovics György szerb despotának]] adta [[Nándorfehérvár]] ellenében. 1440-ben [[I. Ulászló magyar király|I. Ulászló]] elkobozta a várat Brankovics hűtlensége miatt, és 1441-ben Maróthy László aradi fősipánnak adta. A vár azonban továbbra is Brankovics kezén volt, és csak 1444-ben adta át [[Hunyadi János]]nak. Hunyadi halála után a várat fiai, [[Hunyadi László|Lászlónak]] és [[I. Mátyás magyar király|Mátyás]] örökölték, de Mátyás átengedte [[Szilágyi Mihály]]nak. 1458-ban a már királyként uralkodó Mátyás elfogatta Szilágyi Mihályt, és saját várába záratta.<ref>[[Vörösmarty Mihály]] verset írt erről: ''Szilágyi a világosi várban.''</ref> Szilágyinak 1459-ben sikerült megszöknie; utóbb Mátyás megenyhült iránta, és visszaadta birtokait. Szilágyi halála után özvegye, Báthory Margit lett az örökös.
 
1514-ben [[Dózsa György]] serege foglalta el, majd [[I. János magyar király|Szapolyai János]] kezére került. Ő 1526-ban [[Czibak Imre]] váradi püspöknek adta. 1566-ban a törökök szállták meg, és csak 1595-ben sikerült [[Báthory Zsigmond]]nak visszaszereznie. Az 1600-as évek elején ismét török uralom alá került. 1606-ban Petneházy István jenei kapitány csellel próbálta [[Bocskai István]]nak megszerezni, de kudarcot vallott. 1608-ban [[Bethlen Gábor]] Petneházynak adományozta a még mindig török uralta várat, akinek csak 1614-ben sikerült birtokon belül kerülnie. 1615-ben a zsoldosokból álló őrség az elmaradt zsoldfizetés miatt a lippai pasának adta át a várat. 1693-ban [[Sigbert Heister]] tábornok szabadította fel, de ekkor a vár már igen leromlott állapotban volt.
 
1755-ben Bohus Imre vásárolta meg a várat, amelynek köveit kastélyának építésére használta fel. Az [[1784-es erdélyi parasztfelkelés|1784-es parasztfelkeléskor]] a hatalom ágyúval leromboltatta a vár maradékát, hogy az ne nyújthasson menedéket a felkelőknek.
 
== Leírása ==
 
== HivatkozásokMegjegyzések ==
{{jegyzetek|oszlopok=1}}
{{források}}
 
== Források ==
* {{CitLib|aut=Kiss Gábor|tit=Erdélyi várak, várkastélyok|red=Panoráma|ann=1990|isbn=963 243 388 2|pag=38–41}}
* {{RO műemlékek}}
* {{CitWeb|tit=Világosi vár|red=Bánsági Kárpát Egyesület|url=http://www.ekeban.ro/geoladak/pdf/23.pdf|accd=2015-09-05}}
 
{{Portál|Erdély|-}}