„Eperjes (Szlovákia)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Jegyzetek. |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
{{egyért3|Eperjes (egyértelműsítő lap)|2=Az}}
{{Szlovák település infobox
|név = Eperjes
|helyi név = Prešov
|kép = Prešov1.JPG
19. sor:
|polgármester = Andrea Turčanová
|irányítószám = 080 01
|körzethívószám = +421-51, 650
|népesség forrás =
|népsűrűség = 1 304
27 ⟶ 26 sor:
|terület = 70,40
|szélességi fok = 48
|szélességi ívperc
|szélességi ívmásodperc
|hosszúsági fok = 21
|hosszúsági ívperc
|hosszúsági ívmásodperc
|szöveg pozíciója =
|weboldal = www.presov.sk/portal.php?language=en
57 ⟶ 56 sor:
[[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] király [[1324]]-ben emelte [[szabad királyi város]] rangjára, amely azt is jelentette, hogy polgárai várfallal vehették körül. Önállóságát jellemzi, hogy az egyik [[tárnoki város]] volt. [[1395]]-ben itt állította meg a Kanizsai János kancellár és Ilsvai Leusták nádor vezette magyar sereg [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] lengyel király seregét. A [[16. század]]ban virágkorát élte, [[1514]] óta van országos vásártartási joga. A [[reformáció]] egyik központjává vált. [[1531]]-ben a város iskolája [[evangélikusok|evangélikus]] intézetté alakult, [[1656]]-ban már könyvnyomda is működött a városban. [[1667]]-ben megnyílt az evangélikus kollégium.
A virágzó várost többször feldúlták története során: [[1441]]-ben a lengyelek, a [[17. század]] elején [[Giorgio Basta|Basta]] és [[Belgioioso]], [[1672]]-ben [[Thököly Imre]] hadai, egy évre rá Wolkra gróf martalócai. [[1673]]-ban [[I. Lipót magyar király|I. Lipót]] megfosztotta városi jogaitól, falait leromboltatta. Ettől kezdve a város szabadsága megszűnt. [[1683]]-ban lengyel támadást vert vissza. [[1684]]. [[szeptember 17.|szeptember 17-én]] Schulz tábornok a város mellett verte szét a [[kurucok]] táborát, a várost pedig hétheti ostrom után megegyezéssel megszállta, majd szavát szegte. [[1687]]-ben [[Caraffa]] tábornok kegyetlenkedett a városban: több mint 300 embert kínoztatott meg és 24 gazdag polgárt nyilvánosan kivégeztetett, hogy vagyonukat megszerezhesse. Ezután [[1696]]-ban tűzvész pusztított. [[1701]]-ben [[II. Rákóczi Ferenc]]et, miután Solari császári tábornok a [[sáros]]i várban elfogta, bebörtönzése előtt Eperjesen őrizték. [[1704]]-ben a kurucok 17 havi ostrom után foglalták el. Ekkor játszotta át a várost [[Fleischer János]] tanácsúr (az eperjesi [[Fleischer család]] őse) a magyaroknak. A vitézlő fejedelem visszaadta a város jogait.
[[1710]]-ben pestisjárvány tört ki, minek során a zömmel magyar és német lakosság nagy része elhunyt. A protestáns lakosság életét nagyban megnehezítette az erőszakos rekatolizáció. Újabb szláv elemek betelepülése morva és lengyel területekről a 18. század közepétől erősödött fel.<ref>Szekrényessy Attila: Eperjes története képekben (2013) ISBN 978-80-8062-481-1)</ref> [[1751]]-ben hadifelszerelését elszállították, majd erődítményeit fokozatosan lebontották, csak néhány falszakasz és egy torony maradt meg. 1831-ben itt volt a [[koleralázadás]] egyik központja. [[1849]]-ben itt bontott zászlót Hurban vezetésével a szlovák felkelők csapata [[Kossuth Lajos|Kossuth]] ellen. A [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|szabadságharc]] [[Téli hadjárat (1848–49)|téli hadjáratának]] végén a [[branyiszkói ütközet]] után itt csaptak össze [[Görgey Artúr]] hadai a császári csapatokkal. [[1887]]-ben újra tűzvész pusztított, a város majdnem teljesen leégett. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Sáros vármegye]] székhelye volt.
Az első világháború során [[1915]]-ben az oroszok megközelítették a várost. 1919. június 16-án a magyar [[Tanácsköztársaság]] hadserege visszafoglalta Csehszlovákiától, és még aznap itt kiáltották ki a [[Szlovák Tanácsköztársaság]]ot, amelyet az [[intervenció]]s csapatok rövidesen levertek. Az
Az [[1944]]. [[augusztus 31.|augusztus 31-én]] kezdődött német megszállás alól a [[duklai csata]] után [[1945]]. [[január 19.|január 19-én]] szabadult fel.
104 ⟶ 102 sor:
* Itt született [[1822]]. [[január 1.|január 1-jén]] [[Kerényi Frigyes]] költő.
* Itt született [[1825]]. [[április 27.|április 27-én]] [[Greguss Ágost]] filozófus, nyelvész, író, és műfordító.
* Itt született [[1827]].
* Itt született [[1867]]. [[január 2.|január 2-án]] [[Kertész Kálmán]] zoológus, entomológus, az MTA tagja.
* Itt született [[1868]]. [[július 25.|július 25-én]] [[Sándy Gyula]] építészmérnök, műegyetemi tanár.
| |||