A lap 2015. szeptember 5., 22:36-kori változata szerkesztés Tábla (vitalap \| szerkesztései) megerősített szerkesztők 1 779 szerkesztés Szócikk létrehozása Címke: HTML-sortörés		A lap 2015. szeptember 6., 10:52-kori változata szerkesztés visszavonás Syp (vitalap \| szerkesztései) járőrök 89 988 szerkesztés Nincs szerkesztési összefoglaló Újabb szerkesztés →
1. sor: {{gépi fordítás}} {{lektor}} {{cég infobox 15 ⟶ 17 sor: \| honlap = [http://www.aeg.com/de/ www.aeg.com] }} Az AEG Aktiengesellschaft <ref name=Firma>Eintragung 14.11.1984: Hessen AG FFM: HRB 25000: AEG Aktiengesellschaft, Frankfurt am Main (Historie 1. AEG-TELEFUNKEN AKTIENGESELLSCHAFT); Löschdatum: 14.11.1984: Hessen AG FFM: HRB 8060: AEG-TELEFUNKEN AKTIENGESELLSCHAFT, Berlin und Frankfurt am Main</ref> egyike volt a világ legnagyobb elektronikai vállalatainak. A céget 1883-ban alapították Berlinben mint ''Deutsche Edison-Gesellschaft für angewandte Elektricität'' (Német-Edison-Vállalat az ~~eelktromosság~~elektromosság alkalmazására) és néhány évvel később a General Electric Company <ref name="Aktie" /> cégnéven bevezetett olyan termékeket az elektromos ~~energiatecnikai~~energiatechnikai termékeken kivül, mint a (elektromos)[[háztartási gép]]ek (ún. ~~"fehér~~„fehér ~~áruk"~~áruk”), elektromos ~~elektromos~~épületfűtő ~~épületfűtőberendezéseket~~berendezéseket, [[villamos]]okat, [[villamos mozdony\|villamos-]]- és [[gőzmozdony]]okat, valamint a [[NAG]] leányvállalatában [[gépjármű]][[motor]]okat és így tovább. Az AEG 1982-ben kénytelen volt ~~csődöt~~[[csőd]]öt jelenteni <ref>[http://www.zeit.de/1982/33/auch-riesen-koennen-sterben „Auch Riesen können sterben“] ''von Richard Gaul'' bei Zeit.de: „die größte Insolvenz der Nachkriegszeit“.</ref> és 1985.-ben megvásárolta a Daimler-Benz AG. Végül 1996-ban fuzionált a Daimler-Benz leányvállalatával, és struktúráját ~~teekintve~~tekintve a következő időkben Németország második legnagyobb elektromos csoportja ( a Siemens után) és elkülönül minden megosztottság. Ma a valódi AEG [[márka]] a svéd [[ Electrolux]]-é a „Electrolux Global Brand Licensing „ licencek ~~használatárók~~használatáról szóló ~~szerzúdés~~szerződés alapján. .<ref>[http://www.aeg.com/de/Kontakt/ www.aeg.com]</ref><ref>Angabe im Register des Deutschen Patent und Markenamts.</ref> 57 ⟶ 59 sor: == Termékek == === ~~Autőgyártás~~Autógyártás === <!---Für die Kraftfahrzeugproduktion war die N.A.G. ([[Nationale Automobil-Gesellschaft\|Neue Automobil-Gesellschaft]]) zuständig. Sie baute zunächst im AEG-[[Kabelwerk Oberspree]] ihre ersten Wagen nach Entwürfen von Professor [[Georg Klingenberg]]. Spätere Konstruktionen stammten von [[Josef Vollmer]]. 1903 wurde der Bau von Lastwagen aufgenommen. Im [[Erster Weltkrieg\|Ersten Weltkrieg]] wurde 1915 aus [[Patriotismus]] die [[Firma]] in '''''Nationale Automobil-Gesellschaft AG''''' geändert.<ref name="LKWBau" /> Die NAG bezog 1917 ihr neues Werk im „[[Behrensbau (Berlin)\|Behrensbau]]“ in Oberschöneweide, [[Liste der Straßen und Plätze in Berlin-Oberschöneweide#O\|Ostendstraße]] 1–4. Von 1904 bis 1934 kamen insgesamt 23 verschiedene [[Nationale Automobil-Gesellschaft#PKW-Modelle 1904–1934\|NAG-Pkw-Modelle]] auf den Markt.---> 98 ⟶ 100 sor: === Vasúti járművek === [[kép:ST-ES-AEG Versuchstriebwagen.jpg\|thumb\|AEG váltóáramű villamos motorkocsi 1903-ból]] Mint a [[Studiengesellschaft für Elektrische Schnellbahnen]] alapító tagja az AEG és a [[Siemens & Halske]] már 1899 óta felelős volt a villamos vontatási és gyorsvasút vasúti kocsik fejlesztéséért. A csúcspont az volt a [[Königlich Preußische Militär-Eisenbahn\|Königlich Preußischen Militär-Eisenbahn]] ~~teszpályáján~~tesztpályáján [[Berlin-Marienfelde\|Marienfelde]] és [[Zossen]] között 1903 október 28-án az AEG ~~váétóáramú~~váltóáramú villamos motorkocsija 210 km / h vasúti jármű sebességrekordot állított fel , mely több mint 30 évig élt. Miután 1911-ben a [[Preußische ES 1 bis ES 3\|Preußischen ES 2]] elkészítette az AEG a 20. században befejezte a fejlesztés és számos villamos mozdonyhoz gyártott elektromos részt Németországban. Ezen felül számos gőzmozdony készült az AEG gyáraiban. 1931-ben az AEG-től átveszi a mozdonygyártást a berlini [[Borsig ]] és átkerül az egész mozdonygyártás a hennigsdorfi gyárba (a Borsig Lokomotiv-Werke GmbH leányvállalata). Ehhez jött még 1936-ban a [[Wildau]]-i gyár. A háború után, 1948-tól, aaz ~~mostmár~~akkor már NDK-hoz tartozó hennigsdorfi gyár [[Lokomotivbau Elektrotechnische Werke Hans Beimler Hennigsdorf\|VEB Lokomotivbau Elektrotechnische Werke „Hans Beimler“ Hennigsdorf]] (LEW), a wildaui gyár pedig[[Schwermaschinenbau Wildau\|„LOWA-Lokomotivbau Wildau VEB“]]. Az 1954-ig még továbbra is folyó kis számú gőzmozdonygyártás mellett ott számos villamos mozdonyt gyártottak a keletnémet Reichsbahnnak és külföldnek. <!---Ab 1972 wurde von der AEG in einem Konsortium mit [[Brown, Boveri & Cie.\|BBC]] und [[Siemens]] die Magnetschwebetechnik für Fahrzeuge nach dem System des [[Magnetschwebebahn#Magnetisches Schweben\|Elektrodynamischen Schwebens (EDS)]] erforscht. Erste Erfolge sah man auf dem „Erlangener Rundkurs“, mit dem von der [[MAN]] gelieferten „Erlanger Erprobungs-Träger“ EET 01.<ref>[http://www.hochgeschwindigkeitszuege.com/deutschland/transrapid.php Hochgeschwindigkeitszüge, Abschnitt „Das elektrodynamische Schweben (EDS)“]</ref><ref>[http://www.siemens.com/innovation/pool/en/publikationen/publications_pof/PoF_Spring_2003/Transrapid_article/transrapid2_1165823.jpg Bild EET 01]</ref> Dies führte im Gegensatz zum Konkurrenzsystem des Elektromagnetischen Schwebens (EMS) jedoch nicht zu weiteren Entwicklungen und zur kommerziellen Anwendung. Angelehnt daran wurde zusammen mit der [[TU Braunschweig]] und den [[Berliner Verkehrsbetriebe]]n (BVG) die [[M-Bahn]] geplant und eine Demonstrationsstrecke in Berlin installiert und zwischen 1989 und 1991 betrieben. Bei dieser wurde ein [[Linearmotor]] als Antrieb verwendet, während starke Dauermagnete unter der Kabine 85 % des Fahrzeuggewichtes trugen. Die Führung und Abstützung erfolgte sowohl horizontal als auch vertikal mit kleinen Rädern.---> 170 ⟶ 172 sor: * Thomas Irmer: ''„allmand cochon“ – Widerständiges Verhalten von ausländischen Zwangsarbeiterinnen und Zwangsarbeitern am Beispiel von AEG/Telefunken in Berlin.'' In: Hans Coppi, Stefan Heinz (Hrsg.): ''Der vergessene Widerstand der Arbeiter. Gewerkschafter, Kommunisten, Sozialdemokraten, Trotzkisten, Anarchisten und Zwangsarbeiter.'' Karl-Dietz-Verlag, Berlin 2012, ISBN 978-3-320-02264-8, S. 248–262. == ~~Weblinks~~További információk == {{Wiktionary}} {{Commonscat}}

„AEG” változatai közötti eltérés