„Lipecki terület” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a apró javítás
a Szám és névelő egyeztetése, lásd: WP:BÜ AWB
79. sor:
A Lipecki terület [[1954]]. [[január 6.|január 6-án]] lett először önálló közigazgatási egység. Korábban különböző részei más-más szomszédos kormányzósághoz tartoztak. A vidéket a [[9. század|9]]-[[10. század]]ban már [[szláv népek|szláv népcsoportok]] lakták, településeiket a [[13. század]]i mongol invázió során végigpusztították.
 
Legrégibb városa, [[Jelec]] első írásos említése a [[1146]]-ból való, várát számos esetben lerombolták, végül más várakkal együtt [[1592]]-ben építették újjá. A moszkvai orosz állam határvidékén ugyanis a [[16. század|16]]-[[17. század]]ban erődítmények sorát emelték a tatárok betörései ellen, ekkor vetették meg több itteni város – Dankov ([[1563]]), Lebegyany ([[1613]]), Ranenburg ([[1638]], ma: Csapligin) – alapjait is. A [[Belgorod]]ban kezdődő védővonalhoz tartozott többek között Szokolszk erődje, a mai Lipeck északi kerülete is.
 
A [[18. század]] elejére a térség fokozatosan elveszítette katonai jelentőségét, [[I. Péter orosz cár|I. (Nagy) Péter]] cár idején az állandó hadsereg igényeinek megfelelően a földeken [[len]], [[kender]] termesztésébe fogtak, a század első évtizedében vasöntöde és néhány vasgyártó [[manufaktúra]] alakult. A környék legnagyobb városa Jelec volt, ide érkezett meg először a vasút ([[1868]]), itt nyitották meg az első bankot ([[1863]]), kórházai, iskolái működtek. A [[Szovjetunió|szovjet]] időszakban ipari központ lett, de Lipeck jelentősége az [[1930-as évek]]ben – különösen a kohászati művek megépítésével – egyre gyorsabban növekedett. Az egykor csak ásványvízéről, gyógyfürdőjéről ismert kis ipartelep éppen kohászatának köszönhette, hogy az 1954-ben megalakuló önálló közigazgatási egység székhelye lett.