„Huber Károly (zenész)” változatai közötti eltérés

a
+1kép
a (→‎Élete: forr. kiegg)
a (+1kép)
| név = Huber Károly
| háttérszín =
| kép = Huber KarolyKároly-1885-Vasárnapi es fiaiújság-PollákZs.jpg
| képaláírás = Huber Károly{{-}}a Vasárnapi újság gyászjelentésében{{-}}<small>(1885, [[Pollák Zsigmond]] [[Fametszet|metszetén]])</small>
| képaláírás = Huber Károly és fiai:{{-}}[[Hubay Károly]] (jogász-doktor, de énekes, csellista is balra) és [[Hubay Jenő|Jenő]] (jobbra)<ref>Gombos László [http://www.hubay.hu/photos.html Photos], Hubay Jenő Társaság (hubay.hu) (hozzáférés: 2015. szept. 6.)</ref><ref>Gombos László: [http://www.zti.hu/mza/docs/Berlasz70/Berlasz70_GombosLaszlo_Huber-Hubay_csalad.pdf A Huber–Hubay család a 19. századi zeneélet sakkjátszmájában], (Zenetudományi ülésszak a 70 éves Berlász Melinda tiszteletére) MTA BTK Zenetudományi Intézet - 2012. november 29. </ref>
| képméret = 190px
| születési név = Huber Károly
| születési dátum = [[1828]]. [[július 1.]]
 
==Élete==
 
Hegedülni tízéves korában kezdett. Az [[arad]]i konzervatóriumban tanult, 1844-től a [[Nemzeti Színház]] zenekarának volt első<ref name=Haraszti1913/> hegedűse, majd 1851–52-ben a bécsi Opera zenekarának koncertmestereként tevékenykedett. Később visszatért a Nemzeti Színházba, s a zenekar vezetője lett, majd 1862–től 1871-ig [[Erkel Ferenc]] mellett annak másodkarmestereként működött. Szerepelt ''Az álarcosbál'' és a ''Don Carlos'' (Verdi) első bemutatóján, betanította 1866-ban a ''Lohengrin''t és a ''Tannhäuser''t, mellyel meghonosította [[Richard Wagner (zeneszerző)|Richard Wagner]] operáit. 1856-ban egész Európában adott koncerteket mint hegedűművész; 1857-ben létrehozott egy vonósnégyes-társaságot, melynek segítségével a kamarahangversenyeket népszerűsítette Pesten. A [[Nemzeti Dalkör]]nek, illetve az országos Magyar Daláregyesületnek volt a karnagya.
 
1852 és 1885 között hegedűtanár volt a Nemzeti Zenedében és a Zeneakadémián, 1884-től kamaraegyütteseket és kórusokat vezetett, mely tevékenységre [[Liszt Ferenc]] ajánlotta őt. Többnyire hangszeres és vokális zeneműveket írt, művei között vígoperák, dalművek és operettek is megtalálhatóak.
 
|[[Fájl:Huber képaláírásKaroly =es fiai.jpg|balra|bélyegkép|200px|Huber Károly és fiai:{{-}} [[Hubay Károly]] (jogász-doktor, de énekes, csellista is <small>balra</small>) és [[Hubay Jenő|Jenő]] <small>(jobbra)</small><ref>Gombos László [http://www.hubay.hu/photos.html Photos], Hubay Jenő Társaság (hubay.hu) (hozzáférés: 2015. szept. 6.)</ref><ref>Gombos László: [http://www.zti.hu/mza/docs/Berlasz70/Berlasz70_GombosLaszlo_Huber-Hubay_csalad.pdf A Huber–Hubay család a 19. századi zeneélet sakkjátszmájában], (Zenetudományi ülésszak a 70 éves Berlász Melinda tiszteletére) MTA BTK Zenetudományi Intézet - 2012. november 29. </ref>]]
1852-ben vette nőül Szevera Lujzát, egy előkelő pesti család leányát, akitől három gyermeke: Károly, Jenő (aki már 1879 januárjában a magyarosított Hubay nevet használta, bár a belügyminiszteri engedélyt csak november végevégére kapta meg, bátyjával együtt, deilletve édesapjuk is ezt a nevet használta utolsó művein) és Aranka. Lakásukban, a Rákóczi úton, a Fehér ló szálloda mellett lévő bérház második emeletén igen sok neves művész megfordult, így gyakran járt oda [[Volkmann Róbert]], [[Ferdinand Laub]]{{wd|Q339676}}, cseh hegedűművész is.<ref name=Haraszti1913>Haraszti Emil: [https://ia700405.us.archive.org/24/items/hubayjenelete00hara/hubayjenelete00hara.pdf Hubay Jenő élete és munkái Berzeviczy Albert előszavával (University of Toronto - Robarts Library)] (.pdf) Singer és Wolfner Kiadása (Budapest) 1913.</ref>
 
==Fontosabb művei==