„Romano Guardini” változatai közötti eltérés

Nyelvi javítások, linkpontosítások
a (1968-ban elhunyt személyek kategória hozzáadva (a HotCattel))
(Nyelvi javítások, linkpontosítások)
{{személy infobox}}
'''Romano Guardini''' ([[Verona (Olaszország)|Verona]], [[1885]]. [[február 17.]] – [[München]], [[1968]]. [[október 1.]]) katolikus pap, vallásfilozófus és teológus.
 
==Tudományos pályája==
A németországi [[Freiburg im Breisgau|Freiburgban]] és [[Tübingen]]ben tanult. [[1910]]-ben szentelték pappá. [[1915]]-ben Freiburgban doktorált, majd 1922-ben Bonnban habilitált. 1923-ban a berlini Humboldt egyetem "Vallásfilozófia és keresztény világnézet" tanszékretanszékére került a berlini Humboldt egyetemen, amelyet [[1939]]-ig, a [[Nemzetiszocializmus|náci]]k általi kényszernyugdíjazásáig vezetett. 1935-ben a nemzeti szocialistanemzetiszocialista Jézus-mítosz ellen fordult, és kiemelte [[Jézus]] zsidó származásának egzisztenciális jelentőségét. A rejtekben átvészelt háborús éveket követően 1945-ben a Tübingenitübingeni egyetemre hívták, ahol vallásfilozófiát és keresztény világnézetet tanított. 1948-bantól egészen nyugdíjazásáig a Münchenimüncheni egyetemen tanított egészen nyugdíjazásáig. Utóda ezen a tanszéken [[Karl Rahner]], a 20. század legnagyobb német teológusa lett. 1962-től egészségi okokból befejezte előadói tevékenységét, ami miatt a [[Második vatikáni zsinat|II. vatikáni zsinat]]on sem vehetett már részt, pedig felkérése volt a liturgikus komisszióbabizottságba.
 
[[1968]]. október 1-jén hunyt el. Először a müncheni papi temetőben helyeztéktemették örök nyugalomrael, majd 1997-ben a müncheni egyetemi templomban helyezték el hamvait. Hagyatékát az általa alapított Bajor Katolikus Akadémia gondozza.
 
[[2004]]-ben a berlini egyetemen tiszteletére Guardini alapítványi professzorátust alapítottak.
 
Egy jelentős magyar teológus, volt[[Boros Guardini tanítványa:László (teológus)|Boros László]] jezsuita Guardini tanítványa volt .<ref>V. ö. Vass György SJ: Boros László emlékére. Kortárs magyar jezsuiták II. Bp., 1992. 165-170</ref>
 
==Jelentősége==
Guardini a XX. sz.századi [[katolikus]] világnézeténekvilágnézet egyik legjelentősebb német képviselője, különös tekintettel a [[vallásfilozófia]], [[liturgika]], [[pedagógia]] és az ökumenika[[ökumenizmus|ökumené]] területén. Foglalkozott [[Rainer Maria Rilke|Rilke]], Raabe és [[Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij|Dosztojevszkij]] értelmezésével, de elsősorban olyan filozófusok művének beható elemzésével, mint [[Szókratész]], [[PlatonPlatón]], [[Hippói Szent Ágoston]], [[Dante Alighieri]], [[Blaise Pascal|Pascal]], [[Søren Aabye Kierkegaard|Kierkegaard]] vagy [[Friedrich Nietzsche]]. Szemlélete középpontjában az a törekvés áll, hogy a hegeli dialektikát egy nem-hegeli dialogikára cserélje. Ebben Georg Simmel, Heinrich Rickert és [[Martin Buber]] hatottak rá. Politikai teológiájában egyensúlyozni próbált Carl Schmidt és a katolikus szocialisták között, amelyami nem vezetett sikerre.
 
==Művei magyar nyelven==
Az Országos Széchényi Könyvtár<ref>[http://www.oszk.hu/index_hu.htm Országos Széchényi Könyvtár]</ref> katalógusa alapján, a magyar megjelenés sorrendjében.
 
*1988. Az imádság iskolájában, A lelki élet mesterei. Budapest: Szt. István Társ.
*1992. Levelek az önnevelésről. Budapest: Szt. István Társ.
*1994. Az újkor vége. Ford. Ambrus G. Ambrus, XX. századi keresztény gondolkodók, 7. Budapest: Vigilia.
*1995. Az élő Isten. Ford. Kerényi D. Kerényi, Teológia és élet. Budapest: Jel.
*1999. A zsoltárok bölcsessége, elmélkedések. Budapest: Budai Ferences Plébánia.
*2000. [http://www.katolikus.hu/orokmecs.html Örökmécs, a liturgia világa]. Ford. G.Halamka HalamkaGy., 2. kiad., Szent István téka, 3. Budapest: Szt. István Társ.
*2001. Önmagunk elfogadása. Kismaros: Ciszterci Nővérek Boldogasszony Háza Monostor.
*2002. A kereszténység lényege. Ford. Kerényi D. Kerényi, Teológia és élet, 4. Budapest: Jel.
*2003. "Sehol világ, csak belül…" Rainer Maria Rilke Duinói Elégiáiról. Ford. Görföl T. Görföl., Budapest: Új Ember.
*2006. Az Úr Krisztus. elmélkedésekElmélkedések Jézus Krisztus személyéről és életéről. Ford. Márton Á. Márton és Hidvégi M. B. Hidvégi., Budapest: Szt. István Társ.
 
===Folyóiratban===