„Wikipédia:Szavazás/A Naprendszer holdjainak nevéről, 2015” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Megjegyzések, vita: nem mintha LA nem fogja majd lesöpörni a csillagászok állásfoglalását a szavazásra hivatkozva |
|||
116. sor:
Kértem állásfoglalást csillagászok részéről, ugyanis használnak egy egységes rendszert, amihez mi is alkalmazkodhatunk. Kis türelmet kérünk. [[File:Heart-beat.gif|20px]] [[Szerkesztő:Módis Ágnes Vadszederke|''Vadszederke'']]<sup>[[Szerkesztővita:Módis Ágnes Vadszederke|'''']]</sup> 2015. szeptember 6., 21:03 (CEST)
Addig is némi olvasnivaló a témában Kozma Judit nyelvésztől.
A bolygók holdjainak a neve valamilyen mitológiai vagy irodalmi eredetű.
A görög–római mitológiai eredetű nevekről az OH. megjegyzi, hogy „a jelnevek és
az átvitt tulajdonnevek magyaros (
Titán – a Szaturnusz
9. holdja), görögből átírt (
Phobosz
– a Mars holdja) vagy latinos (
Ceres – kisbolygó) írásformája keveredést mutathat. Éppen ezért egy-egy névvel kapcsolatban mindenképpen
egységesen kell valamelyik megoldást alkalmazni” (OH. 212). A holdnevek többségének írásmódja valóban egységes,
mégpedig a latinos formában:
Amalthea, Calypso, Enceladus, Mimas, Tethys stb. Szintén csak latinosan adatolható (legalábbis a jelenlegi korpuszból) a Mars két holdjának
neve:
Deimos és
Phobos – ez utóbbi tehát ellentmond az OH. ajánlásainak,
de tökéletesen beleillik a rendszerbe. Ingadozást mutat viszont a Jupiter egy
(Iapetus ~ Japetus) és
a Szaturnusz két holdjának
(Callisto ~ Kallisto ~ Kallisztó, Titan ~ Titán)
neve. Az első
esetében HARGITAI et al. (2010: 301) egyenértékűnek tartja a két formát: a(z)
Iapetus a
nemzetközi, hivatalos alak, a
Japetus pedig egyrészt a magyarban hagyományos, másrészt az angolban és a németben is elfogadott alternatív írásforma. Az írásmód mellett a
név kiejtése és így a névelőzése is ingadozik: az eredeti, görög név ejtése [i’apetosz], de
elfogadott a [japetusz] ejtésváltozat is (vö. HARGITAI et al. 2010: 302). A
Callisto név
HARGITAI et al. (2010)-ben nem szerepel a kivételes alakok
között, így ennek csak a
nemzetközi írásformája támogatható (de még ha a magyaros
Kallisztó formát el is fogadnánk, a hibrid
Kallisto semmiképpen sem védhető
). A Szaturnusz legnagyobb holdjának nevét az MTA KTM CSKI évtizedek óta magyarosan,
Titán formában, míg például az MCSE latinosan,
Titan alakban használja. HARGITAI et al. (2010: 301) szerint
ezért mindkét alak elfogadható, de a magyaros, ékezetes forma mellett szólhat egyfelől
az, hogy ez a név nem konkrét mitológiai személy neve, hanem egy egész lénycsoporté
(a titánoké), másfelől a magyarosan írt holdnév első pillantásra is megkülönböztethető
az azonos, de következetesen angolosan, ékezet nélkül írt rakétanévtől
(Titan).
Ugyan a jelenlegi korpuszban egységes a
Ganymedes és a
Nereida hold nevének
írásmódja, de ez például a szakdolgozati korpuszomban korántsem volt így. A
Ganymedes lehetséges és használatban lévő alakváltozatai között HARGITAI
–
KERESZTURI (2002: 31) a
Ganymedesz
,
Ganymédesz és a
Ganümédész alakokat is felsorolja, ám a legutóbbi javaslatban – a teljes magyar szakmai konszenzusra hivatkozva –
már kizárólag a latinos,
Ganymedes forma olvasható, bár az IAU által hivatalosan elfogadott alak a
Ganymede (HARGITAI et al. 2010: 301). A
Nereida névnek a (csak a korábbi korpuszból adatolható)
Nereid alakja idegen nyelvi (például német) hatást mutathat. A planetológiai javaslat nem tartalmazza ezt a nevet, de a magyaros végződésű – és
amúgy is gyakoribb –
Nereida formát tartom követendőnek.
Az OHT. a Plútó első
ként felfedezett holdjának esetében – egy-egy művön belül
egységes írásmód alkalmazásával – a latinos
Charon mellett megengedi a görögös
Kharón alakot is (vö. OHT. 189), ám az írásgyakorlat feltehetőleg már döntött: a görögös alak sem a régebbi, sem a jelenlegi korpuszból
nem adatolható. Ennek feltételezhetően a nemzetköziségre törekvés az oka: ugyanis az alvilági révész nevének írásmódja
az angolban is a
Charon. Ha már a Plútó holdjai nevének írásáról esik szó,
meg kell jegyezni, hogy Charonnak, az alvilági révésznek az
anyja a görög mitológiában a sötétség és az éjszaka istennője,
Nyx volt. Ezt a nevet azonban már korábban kiosztották a
3908-as sorszámú kisbolygónak, ezért a hold annak egyiptomi megfelelőjét kapta, így lett a neve
Nix
(vö. Hírek 2006. 06. 23., valamint
http://planetarynames.wr.usgs.gov/Page/Planets
). A két név tehát nem azonos égitestet
jelöl – bár előzményük ugyanannak az istennőnek a neve.
Az angol irodalomból származó nevek megtartják eredeti angol írásmódjukat (vö.
OHT. 189):
Ariel, Cupid, Titania
stb. A korpuszbeli alakok kivétel nélkül megfelelnek
ennek a szabálynak.
[[Szerkesztő:Ramakuni|Ramakuni]] <sup>[[Szerkesztővita:Ramakuni|vita]]</sup> 2015. szeptember 7., 18:15 (CEST)
| |||