Főmenü megnyitása

Módosítások

a
Szám és névelő egyeztetése, lásd: WP:BÜ AWB
A történeti Poroszország [[Litvánia|Litvániával]] határos keleti határai bizonytalanok. Egyes történészek szerint [[Nadruvia]], [[Galindia]], [[Suduva]] keleti végeit a lovagrend a [[litvánok]]tól foglalta el, akárcsak [[Skalva]] tartományt (a [[Memel-vidék]]).
 
A [[poroszok]] egészen a [[13. század|XIII. századig]] zavartalanul birtokolták a területet. Mivel pogányok voltak, számos kísérletet tettek térítésükre. Katonai jellegű (keresztes-hadjárat) térítésükre a [[1226]]-tól került sor, amikor a [[Szentföld]]ről és [[Magyarország]]ról elűzött [[Német Lovagrend|Német (Teuton) Lovagrendet]] betelepítették a [[poroszok]]kal szomszédos [[Chełmno|Kulm]]ba. A poroszok hosszú időn át ellenálltak a kereszteseknek, s komoly veszteségeket szenvedtek a harcokban. A területek benépesítésére nagyszámú német telepes érkezett, ami lassan asszimilálta a [[poroszok|poroszságot]]. Maga a porosz név azonosult a némettel, poroszoknak számítottak a német telepesek is.
 
Területileg ''Poroszország'' is egészen más fogalmat takart. [[1309]]-ben a Német Lovagrend meghódította az addig [[Lengyelország]] részét képező [[Kelet-Pomeránia|Kelet-Pomerániát]]. Így már azt az országot is Poroszországnak nevezték. A lengyelek később visszaszerezték Kelet-Pomerániát és még a lovagrend porosz területeinek nyugati és középső részét is birtokukba vették. A keleti felén a lovagok hűbéresként birtokolták államukat, egész addig, amíg [[Brandenburgi Albert]] protestáns hercegséget nem alapított rajta.
294 239

szerkesztés