„Kalevala” változatai közötti eltérés

A szöveget tagoltam, a szakaszok sorrendjét módosítottam
(Előző 2015-05-13T06:10:37‎ 84.3.195.26 szerkesztés én voltam)
(A szöveget tagoltam, a szakaszok sorrendjét módosítottam)
Címke: HTML-sortörés
A [[19. század]]ban Finnországot is utolérte a [[nacionalizmus]] szele, ennek eredményeként született meg a Kalevala, a finn teremtéstörténet.
 
== Változatok ==
Első változata az ős-Kalevala, mely [[1833]]-ból való és 16 éneket (ún. rúnót) tartalmaz.
 
Első változata az ősŐs-Kalevala, mely [[1833]]-ból való és 16 éneket (ún. rúnót) tartalmaz.
 
[[1835]]. [[február 28.|február 28-án]] – ezen az emlékezetes napon, amelyet máig a Kalevala napjának neveznek Finnországban – Lönnrot megjelentette az eposz második változatát, a 32 rúnóból álló ún. Régi-Kalevalát, amely már tökéletesen megfelelt a kortársak naiv finn őseposzról alkotott elképzeléseinek. A Régi-Kalevala világsikere kiemelte a finneket az ismeretlen népek sorából, hozzájárult a [[finn nyelv]] fejlődéséhez, a finn nemzeti öntudat erősödéséhez.
Ezt követően Elias Lönnrot a karjalai eposzba más finn területek népi énekeit is beledolgozta, így készült el a végleges – ma is ismert – változat, az 50 éneket tartalmazó Új-Kalevala [[1849]]-ben.
 
== A Kalevala cselekménye, szereplői ==
A Kalevala később a finn-magyar kapcsolatok alakulásának egyik kiindulópontja lett, ezt igazolja az öt teljes magyar Kalevala-fordítás is. Az első teljes magyar fordítását (a német változat felhasználásával) [[Barna Ferdinánd]] készítette el 1871-ben, a legismertebb fordítás [[Vikár Béla]] nevéhez fűződik (megjelent [[1909]]-ben), modern fordítói pedig [[Nagy Kálmán (nyelvész)|Nagy Kálmán]] 1971-ben, [[Rácz István (műfordító)|Rácz István]] 1976-ban, és Szente Imre 1987-ben<ref >{{cite book |title=Kalevala |translator=Rácz István |year=1996? |isbn=9638396652 |publisher=Akkord kiadó |series=Talentum Diákkönyvtár Sorozat }} Az előszót Outi Karanko írta. Előszó. </ref>.
 
A Régi-Kalevala lefordításával már [[Reguly Antal]] is próbálkozott az [[1840-es évek]]-ben, de csak az első két éneket fordította le egészen.
 
A Kalevala szó jelentése: ''Kaleva-lak'', azaz Kaleva földje, Finnország. Az eposz [[Költészet|verses]] történetei a nép ősi életéről, világról alkotott elképzeléseiről, a rendkívüli képességekkel rendelkező hősökről szólnak.
 
Ki ne ismerné [[Vejnemöjnen]]t, az eposz főhősét, neve szerint a csendes víz istenét, „minden idők énekesé”-t. Olyan világ ez, melyben az emberek nemcsak gyönyörködnek az ének szépségében, hanem hisznek annak varázserejében is.
 
== Magyar fordítások ==
A Kalevala később a finn-magyar kapcsolatok alakulásának egyik kiindulópontja lett, ezt igazolja az öt teljes magyar Kalevala-fordítás is. <br>Az első teljes magyar fordítását (a német változat felhasználásával) [[Barna Ferdinánd]] készítette el 1871-ben, a legismertebb fordítás [[Vikár Béla]] nevéhez fűződik (megjelent [[1909]]-ben), modern fordítói pedig [[Nagy Kálmán (nyelvész)|Nagy Kálmán]] 1971-ben, [[Rácz István (műfordító)|Rácz István]] 1976-ban, és Szente Imre 1987-ben<ref >{{cite book |title=Kalevala |translator=Rácz István |year=1996? |isbn=9638396652 |publisher=Akkord kiadó |series=Talentum Diákkönyvtár Sorozat }} Az előszót Outi Karanko írta. Előszó. </ref>.
 
A Régi-Kalevala lefordításával már [[Reguly Antal]] is próbálkozott az [[1840-es évek]]-ben, de csak az első két éneket fordította le egészen.
 
== Források ==