„Jean de Berry” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a {{nemzetközi katalógusok}} sablon elhelyezése AWB
infobox
1. sor:
{{Uralkodó infobox
| név =
| állam =
| megnevezés = Berry és Auvergne hercege
| kép =
| képméret =
| képaláírás =
| uralkodási_név =
| uralkodás_kezdete = 1360
| uralkodás_vége = 1416
| koronázás dátuma =
| koronázás helye =
| titulusai =
| teljes_név =
| előd =
| utód =
| uralkodóház = [[Valois-ház]]
| teljes_név =Jean le Magnifique
| születési dátum =
| születési hely =
| halálozási dátum =
| halálozási hely =
| temetés dátuma =
| nyughelye =
| házastárs =
| házastárs2 =
| gyermekei =
| édesapa =
| édesanya =
| lábjegyzet =
}}
 
[[Fájl:Blason duche fr Berry (ancien).svg|bélyegkép|200px|Berry hercegének címere]]
'''Jean de Berry''' ([[Vincennes]], [[1340]]. [[november 30.]] – [[Párizs]], [[1416]]. [[március 15.]]) saját jogán [[Berry]] és [[Auvergne]] első [[herceg]]e, [[Poitiers]] és [[Montpensier]] [[gróf]]ja (házassága révén pedig Auvergne és [[Boulogne]] grófja), [[II. János francia király|II. (Jó) János]] [[franciaország uralkodóinak listája|francia király]] és [[Bonne de Luxembourg]] harmadik gyermeke volt.
 
[[1360]]-ban, amikor fivére, [[I. LouisLajos címzetes nápolyi d’Anjoukirály|Louis]] [[Anjou]]t kapta apanázsul, Jean [[Berry]] és [[Auvergne]] hercege lett. Még abban az évben [[London]]ba ment bátyjával együtt, hogy az [[1356]]-os [[poitiers-i csata (1356)|poitiers-i vereség]] óta ott raboskodó, majd a [[brétignyi béke]] értelmében a váltságdíj összeszedésének idejére szabadon engedett atyja helyett túszként biztosítsák [[III. EdwardEduárd angol király|III. Edwardot]] a franciák jószándékáról. Louis később megszökött, így [[1364]]-ben a lovagias Jó János visszatért harmadik fia mellé, de még abban az évben meghalt. Jean csak [[1367]]-ben szabadult ki fivére, [[V. Károly francia király|V. (Bölcs) Károly]] segítségével, akitől [[1369]]-ben megkapta Poitiers grófságát.
 
Hazatérve Berry hercege többi hercegi testvérével egyetemben bátyjuk hű támasza lett az ország belső viszonyainak rendezésére és az angolok kiűzésére indított harcban. A helyzet [[1380]]-ban, V. Károly halálakor azonban megváltozott: Anjou és Berry hercege öccsükkel, [[II. PhilippeFülöp deburgundi Bourgogneherceg|Merész Philippe]] [[burgundia|burgundi]] herceggel osztoztak meg az ifjú [[VI. Károly francia király|VI. Károly]] feletti gyámságon, a későbbiekben, unokaöccsük megőrülését követően pedig ismét közösen gyakorolta a hatalmat Philippe-pel és Bölcs Károly kisebbik fiával, [[I. Lajos orléans-i herceg|Louis]] [[orléans]]-i herceggel együtt. Ebben az időben a herceg kapzsiságáról, visszaéléseiről vált hírhedtté.
[[Fájl:Les Très Riches Heures du duc de Berry octobre.jpg|bélyegkép|250px|[[Október]] hónapja a ''[[Berry hercegének hóráskönyve|Berry hercegének hóráskönyvében]]'' (a [[Limbourg-fivérek]] műve)]]
1381-ben Languedoc főparancsnokává nevezték ki, ahol az angol-gaszkon erők fosztogatásai miatt épp eléggé elégedetlen lakosság fellázadt az újabb sarcok ellen (ld. [[Tuchin-felkelés]]). Zsarnokoskodásának az uralmat saját kezébe vevő VI. Károly vetett véget, amikor [[1389]]-ben máglyán égettette meg kegyencét, Jean Béthisac-ot. Egy időre háttérbe szorult, majd a orléans-i és burgundi hercegek között [[1407]]-től kitörő [[burgundi polgárháború]]ban először közvetítő félként szerepelt, majd [[1410]]-től az [[Armagnac]]-ok oldalára állt. A későbbiekben az angolokkal is tárgyalt, 1413-ban pedig Párizs kapitányává és Languedoc főparancsnokává nevezték ki.