„Cascade-hegység” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
a (zúgó)
| helyi név = Cascade Range
| kép = Mount Rainier 7437.JPG
| képméret =
| képaláírás = Kaszkádok (részlet)
| magasság = 4392
| magasság = 4392
| hely = [[Kanada]], [[Amerikai Egyesült Államok|USA]]
| hegység =
| relatív magasság =
| legmagasabb pont = Mount Rainier
| típus =
| hegység szélessége = 130
| kor =
| utolsó kitörés =
| első megmászás =
| legkönnyebb útvonal =
| hosszúsági fok =
| hosszúsági ívperc =
| hosszúsági ívmásodperc =
| pozíciós térkép =
| szöveg pozíciója =
A hegyláncban számos [[tűzhányó]] és sok, üledékes kőzetekből álló hegy is van. Az üledékes rész az [[Északi-Kaszkádok]] ''(North Cascades)'', a vulkanikus a [[Magas-Kaszkádok]] ''(High-Cascades)''. A hegylánc kanadai - kisebb – részét [[Kanadai-Kaszkádok]]nak ''(Canadian Cascades)'' is hívják.
 
A Kaszkádok a [[Csendes-óceán]] partjai mentén végigfutó [[Tűzgyűrű]] része; ebben sok a működő vagy szunnyadó tűzhányó. Az elmúlt 200 évben az [[Amerikai Egyesült Államok]] szárazföldi részén cskcsak itt tört ki vulkán. A legutóbbi ilyen esetek a [[Lassen Peak]] (1914 és 1921) és a [[Mount Saint Helens]] (1980 és 2005) kitörései voltak.<ref>http://volcanoes.usgs.gov/volcanoes/st_helens/st_helens_geo_hist_100.html</ref>
 
== Földrajz ==
A Kaszkádok legmagasabb vulkánjait hívják Magas-Kaszkádoknak, amelyek több mint ezer méterrel is magasabbak, mint a környezetükben (80-160 km) levő többi csúcs.<ref><nowiki>http://www.jqjacobs.net/writing/volcanoc.html</nowiki></ref> A hegylánc legmagasabb csúcsa a [[Washington (állam)|Washington]] államban a [[Mount Rainier]] (4932 m).
 
Az Északi-Kaszkádok a Mount Rainier-től északra kezdődnek, de hivatalosan csak a kanadai részt hívják annak, egészen a 2049 m magas [[Lytton-hegy]]ig. Az Északi és a Kanadai-Kaszkádok vonulata rendívülrendkívül szaggatott, a kisebb csúcsok is meredekek, és mély gleccservölgyek választják el őket egymástól<ref>http://books.google.hu/books?id=oRASAQAAIAAJ&redir_esc=y</ref> A Kanadai-Kaszkádok déli része, különösen a [[Skagit-hegység]] [[geológia]]ilag és [[geomorfológia]]ilag hasonlít az Északi-Kaszkádokhoz, míg az északi és északkeleti részeken kevésebb a gleccser és több a [[fennsík]] (ezek tipikus példája a [[Thompson-fennsík]]).<ref name="books.google.hu" />
 
A [[Csendes-óceán]] közelsége miatt a nyugati [[Szél|szelek]] az uralkodók, különösen a nyugati lejtőkön és jelentős a csapadékmennyiség, főleg a nyugati hegyoldalakon, ahol egyes helyeken a 25 méteres évenkénti hatalmas [[hó|hómennyiséget]] is elérheti.<ref>http://www.ncdc.noaa.gov/extremes/ncec/</ref> Az egy szezonban leesett hómennyiség világrekordját a Washington államban található Mount Baker-nél mérték 1998-1999 telén: 29 métert. Az addigi rekordot 1978-ban mérték a Mount Rainier déli, Paradise-nak nevezett felén. Nem ritka a 13 méter feletti hómennyiség sem, mint a Lassen Peak-nél található Lake Helen nevű tengerszemnél.<ref><nowiki>http://www.tahoedailytribune.com/article/20101014/COMMUNITY/101019946</nowiki></ref> A hómennyiség miatt a Magas-Kaszkádok egész évben hóval és jéggel borítottak és a növényvilág is alkalmazkodott ehhez a rendkívüli csapadékmennyiséghez. A hegyláncot sűrű erdő borítja, a leggyakoribb, nyugati oldalon megtalálható fafajok az [[Amerikai duglászfenyő]], a [[váltótűs hemlokfenyő]] és a [[Vörös éger]], míg a szárazabb, keleti oldalon leginkább az [[Amerikai sárgafenyő]] található, a magasabban fekvő részeken pedig a [[nyugati vörösfenyő]], a [[szirti hemlokfenyő]], a [[Sziklás-hegységi jegenyefenyő]], valamint a Larix lyallii nevű vörösfenyőfaj. A keleti oldal előhegységeinél a csapadék az eső-árnyék hatás miatt csupán 230 milliméter körül van. Ettől keletre egy száraz fennsík terül el, ami 17-24 millió éve alakult ki. Együttesen ezek a területek alkotják az 520 ezer négyzetkilométeres [[Columbia-fennsík]]<nowiki/>ot.
 
A Kaszkádok amerikai részén az egyetlen törést a keleti-nyugati fekvésű [[Columbia River Gorge]] okozza, ami a Columbia folyó egyik [[kanyon]]ja.<ref>http://www.nwcouncil.org/history/ColumbiaRiverGorge</ref> Amikor a Cascade-hegység 7 millió éve a [[Pliocén]] korban elkezdett formálódni, a Columbia elöntötte a viszonylag alacsonyan fekvő Columbia-fennsíkot. Miközben a hegylánc egyre magasabb lett a folyó erodálta a kőzetet és így alakult ki ez a folyószakasz.
 
== Felfedezése ==
1792 elején [[George Vancouver]] brit hajóskapitány a [[Puget Sound]] öblöt térképezte fel, illetve ő adott először angol neveket a hegycsúcsoknak. A Mount Baker egyik tisztjéről, [[Joseph Baker]] hadnagyról lett elnevezve, bár az első európai, aki láttam, [[Manuel Quimper]] spanyol felfedező volt 1790-ben, aki a ''La gran montaña del Carmelo'' nevet adta neki. A [[Mount Rainier]] [[Peter Rainier]] brit admirálisról lett elnevezve, 1792 végén Vancouver megkérte egyik tisztjét, hogy hajózzon fel a Columbián. [[William Robert Broughton]] látta meg először [[Oregon]] állam legmagasabb csúcsát, a [[Mount Hood]]<nowiki/>ot, amit [[Lord Samuel Hood]]<nowiki/>ról, a [[Brit Királyi Haditengerészet]] admirálisáról nevezett el. 1792 májusában, Vancouver a Columbia folyó torkolatából látott egy másik magas csúcsot, amit egy brit diplomatáról, [[Alleyne FitzHerbert]], St. Helens bárójáról nevezett el [[Mount Saint Helens|Mount St. Helens]]<nowiki/>nek.<ref><nowiki>http://volcanoes.usgs.gov/observatories/cvo/Historical/naming_mount_st_helens.shtml</nowiki></ref> Vancouver azonban a hegységnek nem adott nevet, egyszerűen „keleti havas hegyeknek” nevezte őket, a spanyolok pedig a hasonló jelentéssel bíró S''ierra nevadá''nak.<ref name=":0">Beckey, Fred W. (2003). ''Range of Glaciers: the Exploration and Survey of the Northern Cascade Range''. Portland, Oregon: Oregon Historical Society Press. ISBN 978-0-87595-243-7.</ref>
 
1805-ben a Lewis és Clark expedíciója A Columbia folyón hajózva keltek át a hegyeken és éveken át ez volt a legpraktikusabb módja az átkelésnek. Ők voltak az első nem őslakos amerikaiak, akik meglátták a [[Mount Adams]], de azt hitték az a Mount St. Helens. Amikor pedig azt is elérték, felcserélték a Mount Rainier csúcsával.<ref name=":0" /> Amikor az expedíció hazaindult, egy másik hegyet a felfedező út támogatójáról, [[Thomas Jefferson]] amerikai elnökről nevezték el. De a hegyláncot ekkor még Nyugati hegységnek nevezték.<ref name=":0" /> A felfedező körút után egyre több telepes próbált meg átkelni a hegyláncon, az egyetlen akadályt pedig a Columbia River Gorge kanyonjában a zúgók jelentették. Hamarosan ezt a területet a „zúgóknál (kaszkádoknál) lévő hegyeknek" kezdték el hívni. Először [[David Douglas]] skót botanikus írásaiban olvasható a hegylánc ma is használt, Cascade neve. Mára a zúgók nem láthatók, mivel a Bonneville-[[vízerőmű]] építésekor elöntötte a folyó ezt a területet.
 
1814-ben Alexander Ross prémvadász volt az első, aki a hegység északi részén kelt át, a Fort Okanogan erőd és a Puget Sound öböl között. A North West Company nevű prém- és szőrmekereskedő vállalatnak dolgozó Ross útleírása elég pontatlan az útvonalát illetően, de a Methow folyó alsó folyását követve érte el a hegyeket és valószínűleg a Cascade-hágón át érte el a Skagit folyót. Mindezek mellett ő térképezte fel először a Stehekin folyót és környékét. A hegyeken történő átkelés nehézsége és a kis hódpopuláció miatt vállalata csak néhány expedíciót indított.<ref name=":0" />
 
A hegység felfedezését és az ott történő letelepedést elősegítette, hogy a [[Hudson's Bay Company]] kereskedőtársaság a Washington államban levő, a Columbia folyó északi partján fekvő [[Vancouver (Washington)|Vancouver]] területén létrehozta a [[Fort Vancouver]] nevű kereskedelmi központot. Ettől a központi helytől mentek a prémvadászok begyűjteni zsákmányukat, és átevezve Columbia déli partjára, bővítették az oregoni [[Portland (Oregon)|Portland]] és [[San Francisco (Kalifornia)|San Francisco]] közötti, korábban indiánok által is használt [[Siskiyou-ösvény]]<nowiki/>t, amin keresztül a legegyszerűbb volt eljutni Kalifornia területére.<ref><nowiki>http://wayback.archive.org/web/20120415171721/http://www.museumsiskiyoutrail.org/</nowiki></ref> Az 1820-as és 1830-as évtizedekben ezek a prémvadászok voltak az első fehér bőrű emberek, akik felfedezték a [[Crater Lake]] tavát, a [[Mount McLoughlin]]-t, a Medicine Lake tűzhányót, a [[Mount Shasta|Mount ShastáShastát]]<nowiki/>t, valamint a Lassen Peak csúcsát.
 
1840-es években határvita alakult ki az amerikai és a brit kormány között. Az egyik elképzelés szerint a Cascade-hegység gerincénél húzódott volna a határ, de ezt az amerikaiak nem fogadták el. 1846-ban az Oregoni Szerződésben rögzítették, hogy a [[Vancouver-sziget]] és a 49. szélességi foktól északra fekvő területek a Brit Birodalom részei, az attól délre fekvő területek pedig az Egyesült Államoké. Az 1870-es évekig a Hudson Bay Company egyik legfontosabb kereskedelmi útvonala a [[York Factory Express]] volt, Portland és a [[Hudson-öböl]] partján fekvő [[York Factory]] között. Az útvonal a Columbia és az Okanogan folyókat követte a hegyeken át történő közlekedés helyett. A Naches-hágót elsősorban szarvasmarhák és lovak szállításakor használtak, amiket a Fort Nisqually nevű, erődített kereskedelmi ponthoz vittek.
 
A Parti-hegységnél csak az 1840-es években kezdtek el megjelenni telepesek, ami azt jelentette, hogy egyre többen utaztak az [[Oregoni szekérút]]<nowiki/>on, ami a Cascade-hegység addig érintetlen részeinek felfedezését is jelentette. Röviddel ezután a vasútvonalak is megjelentek, ami pedig a fakitermelés fellendítéséhez vezetett. Mindenez ellenére, a Cascade-hegység a mai napig elsősorban érintetlen területeiről ismert. Számos nemzeti park, természetvédelmi terület, érintetlen vadon és egyéb, védett terület található a hegyekben.
 
A hegység kanadai részéhez hozzátartozik az 1858-1860 közötti aranyláz a Fraser-kanyonban, az 1860-től épített Cariboo út, amelyet rendkívül veszélyes terepviszonyok közt építettek, hogy az aranyláz miatt megjelenő embertömeget, gépeket, és a kényelmüket szolgáló árucikket a megfelelő helyre juttassanak. Ez váltotta fel a Hudson's Bay Company régi útvonalait: a Dewdney-ösvényt és a Brigade-ösvényt. A Canadian Pacific vasútvonal a [[Coquihalla folyó]] hágóin keresztül vezetett, amik Kanada legmeredekebb útvonalai közé tartoznak.
 
== Kapcsolódó szócikkek ==