„Dunajcsik Mátyás” változatai közötti eltérés

a
A 2000-es évek elején kezdett rendszeresen irodalmi folyóiratokban publikálni, azóta versei, prózai munkái, műfordításai és kritikái többek között a ''[[Holmi (folyóirat)|Holmi]]'', az ''[[Élet és Irodalom]]'', a ''Jelenkor'', a ''Kalligram'', a ''Nagyvilág'', az ''Árgus'', a ''Puskin utca'', a ''Parnasszus'', a ''[[Kortárs (folyóirat)|Kortárs]]'', a ''[[Magyar Narancs]]'' folyóiratokban, illetve a ''Litera.hu'' és a ''Prae.hu'' internetes portálokon jelentek meg. Tagja a fiatal lírikusokat tömörítő [[Telep Csoport]]nak, valamint alapító tagja a Horizont Kutató Intézetnek.
 
Esszéinek gyakori témája [[Marcel Proust]] és [[Thomas Mann]] művészete, valamint [[Velence (Olaszország)|Velence]] esztétikai-szellemtörténeti szerepe a világirodalomban, kritikusként különös figyelmet szentel az 1980-as években született fiatal írógeneráció tagjainak, illetve a magyar irodalom nagyobb tekintélyű, kanonikus alakjainak. Az utóbbiak műveit a rendszerváltás után eszmélő olvasógeneráció szempontjából igyekszik újraértékelni. Fordítóként főleg klasszikus francia irodalmat és kortárs francia-belga szerzők műveit ülteti át magyarra.
 
[[2008]]-ban a VIII. Európai Elsőkönyvesek Fesztiválján képviselte Magyarországot ''Repülési kézikönyv'' című kötetével a XV. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon.
 
[[Homoszexualitás|Melegségéről]] elsőként a ''Kalligram'' folyóirat 2007. februári számában<ref>''Zsebtükör – A szerkesztő kérdéseire Dunajcsik Mátyás válaszol'' Kalligram, 2007. február, 17. o.</ref> nyilatkozott; később első kötete illusztrátorával való élettársi kapcsolatát nyíltan vállalta a ''[[Mások]]'' 2007 júliusi számában<ref>''Két fiú, egy könyv,'' [[Mások]], 2007. július, 14–15. o.</ref>
[[Kategória:Bródy Sándor-díjasok]]
[[Kategória:Móricz Zsigmond-ösztöndíjasok]]
[[Kategória:Élő személyek]]
97 354

szerkesztés