|
== A [[Gergely-naptár]] ==
A julián naptár bevezetésétől a [[16. század]]ig nagyjából 12 napos "túlszámolás"„túlszámolás” történt, amely a fentebb írt okok miatt egyre indokoltabbá tett egy újabb reformot. Mivel a csúszás leginkább az egyházi időszámításban okozott gondokat, az Egyház igényelte a változtatást. Végül [[XIII. Gergely pápa]] [[1581]] februárjában, azaz a mai átszámolás szerinti [[1582]] februárjában rendelte el az időszámítás kiigazítását és az új rendszer bevezetését, amit [[Aloysius Lilius]] olasz orvos, csillagász dolgozott ki, s [[Christophorus Clavius]] német származású jezsuita tudós öntött végleges formába.<ref>[http://www.jezsuita.hu/2012-03-01/400-esztendeje-hunyt-el-p-christophorus-clavius-sj 400 éve halt meg Clavius]</ref>
Egyrészt úgy döntött, hogy a tavaszi napéjegyenlőség időpontját – mely a julián naptár szerint számítva akkoriban március 10-én következett be – vissza kell helyezni [[március 21.|március 21]]-re, ahogyan az a [[niceai zsinat]] idejében volt. Ezért úgy rendelkezett, hogy 1582. [[október 4.]] után azonnal [[október 15.]] következzék, ami azonban nem változtatja meg a hetek rendjét (tehát 4-e csütörtök, 15-e péntek volt).
A másik intézkedéssel csökkentette a szökőnapok számát úgy, hogy a kerek százas évek közül csak [[400 (szám)|400]]-zal maradék nélkül oszthatóakat hagyta meg, mint [[szökőév]]et ([ezért [[1700]], [[1800]], [[1900]] közönséges (365 napos) év volt, de [[2000]] már – 366 napos – szökőév)]. Ez a módosítás igazából azt eredményezi, hogy a négyévente a szökőnapokhoz toldott 44 perc 56 másodperces kiegészítések egy évszázad alatt 96 másodperc híján 18 órát tesznek ki. Az évszázad végén az utolsó négy évben keletkező nagyjából 23 és 1/4 órát nem tesszük össze szökőnappá, hanem ellentételezésként részben betudjuk az évszázad során összegyűlt 18 órát, míg 5 és 1/4 órát „átviszünk” a következő évszázadra. 400 év alatt ezekből nagyjából 21 óra többlet áll össze, amit a 400-zal osztható kerek százas évek [[február 29.|február 29]]-éjeként „elhasználunk”.
Ez a rendszer tehát egyszerre igen pontos és a mindennapi gyakorlatban is kitűnően alkalmazható, de mégis hozzá kell majd nyúlni„nyúlni”. A 400 évenként pluszban számított majdnem 3 órák ugyanis 8 ilyen ciklus alatt felduzzadnak egy szinte egész napra, azaz nagyjából 8 × 400 = 3200 évenként egy – egyébként szökőévből – a szökőnapot elki kell hagyni. Mivel ez a számítási rendszer 1582-ben indult el, erre a szökőnap nélküli szökőévre elsőként valamikor 4800 táján kerülhet sor (például 4784 vagy 4800 [ami a Gergely-naptár szerint is szökőév lenne] közönséges év lesz). Ebbe az egyszerű matematikán kívül azt a két tényt is figyelembe kell venni, hogy Föld Nap körüli keringési sebessége nem teljesen állandó, és alig észrevehető mértékben ugyan, de csökken, így hosszú évezredek, tízezerévek, évmilliók múlva a naptári éveknek is hosszabbaknak kell lenniük.
A Gergely-naptár szerinti átlagos év hossza 365,2425 nap, míg a tropikus év értéke 365,242198.
|
