„Invesztitúraharc” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 37.76.72.135 (vita) szerkesztéséről Ltbuni szerkesztésére
1. sor:
Az '''invesztitúraharc''' a [[középkor]]i [[Európa]] legnagyobb világi-egyházi konfliktusa volt, melynek gyökerei a [[Frank Birodalom]]ig, a [[Karoling|Karoling dinasztiából]] származó [[I. Károly frank császár|Nagy Károlyig]] nyúlnak vissza.
A pápa 800 karácsonyán császárrá koronázta Nagy Károlyt. Ez a lépés azonban nézeteltéréshez vezetett az egyházi és a világi nagyhatalom között. Nagy Károly saját hatalmát, mint keresztény cászárcsászár, Istentől származtatta és elkezdte gyakorolni a püspökök kinevezési jogát, az Invesztitúrát. A pápa viszont magát tekintette a főhatalomnak, mivel ő koronázta meg a császárt. A rákövetkező századok invesztitúraharcainak gyökerei, erre az időre tehetők. A pápaság és a császári hatalom legsúlyosabb nézeteltérései 1075-1122 között zajlottak. A [[11. század]]ban konfliktus alakult ki a pápaság, azaz a kor reformpápái (ld. ''[[Clunyi reformok|Cluny mozgalom]]'') és a [[Német-Római Császárság]] között az egyházi vezetők beiktatása (az [[invesztitúra]]) kérdésében. A császárok az államuk belső szuverenitásával, a pápa az egyház különálló szerveződésének elvével érvelt.
 
== Az invesztitúraharc állomásai ==