„Kemény Gábor (pedagógus)” változatai közötti eltérés

Érdeklődése több irányba mutatott, [[filozófia|filozófiával]], [[vallásfilozófia|vallásfilozófiával]], [[irodalom]]kritikával, művelődéstörténettel, [[pedagógia|pedagógiával]] és neveléstörténettel foglalkozott. Munkáiban a nevelői gondolkodás, a szociológiai és szociális szemlélet jellemezte. A [[Nagy László (pszichológus)|Nagy László]] által képviselt gyermektanulmányi mozgalom nagy hatással volt rá. Szociális szemlélete pedig arra ösztönözte, hogy hozzászóljon közoktatás-politikai kérdésekhez, azon belül is az értékelés, a szelekció témaköréhez, bírálta a [[numerus clausus]] törvényt és a kultúrfölény elméletét. A középiskolai oktatást a szakműveltség elhanyagolása miatt bírálta. A pedagógia és a közoktatás demokratikus hagyományait ápolta azzal, hogy [[Tessedik Sámuel]], [[Vajda Péter (költő)|Vajda Péter]], Nagy László munkásságát tekintette példaképnek. Megindította a ''Nagy László könyvtár'' c. könyvsorozatot, jeles tudósok, köztük Nagy László pedagógus és gyermekpszichológus, [[Jancsó Elemér]], [[Krammer Jenő]] kötetei jelentek meg a sorozatban.<ref>A magyar közoktatás reformja / Nagy László ; közrebocsátja Ballai Károly ; kísérő tanulmánnyal ellátta Kemény Gábor. Budapest : Merkantil Ny., 1934. 48 p. (Nagy László könyvtár 1.)</ref><ref>Az erdélyi magyarság életsorsa nevelésügyének tükrében : 1914-1934 / Jancsó Elemér. Budapest : Merkantil Ny., 1935. 112 p. (Nagy László könyvtár 4.)</ref><ref>A szlovenszkói magyar serdülők lelkivilága : szociálpszichológiai tanulmányok / Krammer Jenő. Budapest : Merkantil Ny., 1935. 77 p. (Nagy László könyvtár 3.)</ref> Helytelenítette az utódállamokban a magyar kisebbséget elnyomó politikát, a [[magyar nyelv]]ű oktatás háttérbe szorítását. A környező országokban élő magyar pedagógusokkal összefogva egy ''Dunavölgyi Pedagógiai Szemle'' c. folyóirat kiadását tervezte.