„Királyi Magyar Természettudományi Társulat” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
11. sor:
A társulat célkitűzéseit, alapszabályait tekintve lényegében akadémia jellegű intézményként működött, a tagokat ajánlással vették fel, és székfoglaló előadást kellett tartaniuk. [[Szakosztály]]<nowiki/>okat alakítottak, rendszeresen tartottak előadóüléseket, pályázatokat írtak ki, és megkezdték a különböző természettudományi gyűjteményének kialakítását - azaz kezdetben nem csupán az Akadémia, hanem a [[Magyar Nemzeti Múzeum]] funkcióját is el kívánták látni. Mivel a gyűjtemény elhelyezése hamarosan szinte megoldhatatlan feladatot jelentett, és azt a [[Nemzeti Múzeum]]<nowiki/>nak adományozták.
 
A társulatot egyelőre csak magánegyesületként ismerték el. Ahhoz, hogy országos egyesület lehessen és tagjai számára oklevelet állíthasson ki, a [[Helytartótanács]]<nowiki/>hoz kellett folyamodnia, és a királyi házból való pártfogót szereznie. Pártfogóul a magyarbarát és természetkedvelő [[István nádor|István főherceg]]<nowiki/>et, a későbbi nádort nyerték meg, és „a társulat cziméhez a királyi odatoldatni jónak találtatott”. Így 1843 júniusától a hivatalos név: Királyi Magyar Természettudományi Társulat. Megjegyzendő azonban, hogy ezután is gyakran elhagyták a királyi jelzőt, és az is jellemző, hogy jóval később [[Kossuth Lajos]] a társulathoz címzett leveleiben az eredeti elnevezést használta. [[Vajda Péter (költő)|Vajda Péter]] nem tudott megbékélni a királyi jelzővel és – bár tagságát megtartotta – titkári tisztéről lemondott.
 
===A szabadságharc után===