„Szeged–Békéscsaba-vasútvonal” változatai közötti eltérés

A vasútvonalhoz több kisvasút csatlakozott. Ezeket általában mezőgazdasági teherszállítás céljából építették a környező uradalmak, földbirtokosok, mivel az olcsón kiépíthető keskenynyomközű vonalak jobban feltárták a birtok területét mint a nagyvasúti vonalak, a piac könnyebb elérésével jövedelmezőbbé vált a termelés. Személyforgalom csak elvétve volt rajtuk. A kisvasutaknak ráhordó szerepük volt, megépülésük a nagyvasúti vonal számára is hasznot hozott a megnövekedett áruforgalom miatt. A gazdasági vasutak végzetét aaz [[1968-as közlekedéspolitikai koncepció]] jelentette, amely a kimondta felszámolásukat, valamint a nagyvasúti rakodóhelyek körzetesítését. A koncepció értelmében az egykori kisvasutak forgalma közúton érkezett volna a kijelölt körzeti vasúti rakodóhelyre. Ez gyakran a forgalom teljes közútra terelődésével járt, melyből a nagyvasút sem részesedett.