„Franco Nero” változatai közötti eltérés

a
a
==Pályafutása==
===A kezdetek===
Franco Nero népes család gyermeke: öt testvére van. Szülei egyszerű, vidéki emberek voltak, édesapja rendőr. Franco [[Milánó]]ban járt esti egyetemre kereskedelmi szakon, napközben pedig a helyi Elektromos Műveknél dolgozott. Jövedelmét azzal egészítette ki, hogy az akkortájt divatos fényképregények (fotoromanza) egyik modellje volt. A művészetek iránt fogékony fiatalember félbehagyta egyetemi tanulmányait, hogy színészetet tanuljon a Piccolo Theatre-ben. [[1964]]-ben [[Róma|Rómába]] költözött. A fényképregényekben való közreműködésének köszönhetően kisebb filmszerepekhez jutott.
 
A '60-as évek közepén a [[Cinecittà]]ban forgatták ''[[A Biblia]]'' című monumentális alkotást a tekintélyes amerikai Mester, [[John Huston]] rendezésében, [[Dino De Laurentiis]] produkciójaként. Arról eltérnek az anekdoták, hogy Huston miként figyelt fel Neróra,<ref>Egyes források szerint egy tehetségkutató ügynök mutatta be neki a színészt. Az IMDB szerint Nero 1978-ban azt nyilatkozta, hogy fotósként vett részt a szuperprodukcióban, és Huston egy őt ábrázoló fénykép alapján figyelt fel rá.</ref> de az tény, hogy az ismeretlen színészre bízta [[Ábel (Ádám fia)|Ábel]] szerepét. [[Ádám és Éva]] szerepét ugyancsak kezdők játszották. A látványos filmben persze a nagy sztároknak ([[Richard Harris]], [[Ava Gardner]], [[Peter O’Toole]], [[Stephen Boyd]], maga Huston és mások) is jutott feladat. A kritikusok a bemutató után egymást licitálták túl a lesújtó jelzők halmozásában, a „szép meséskönyv” minősítés már dicséretnek számított. Nero a bukásból levonta a megfelelő következtetéseket: mindenekelőtt azt, hogy aki tartós sikereket szeretne elérni ezen a pályán, annak minél szélesebb skálán kell játszania, valamint folyamatosan tovább kell képeznie magát, nem elegendő az előnyös külsőre építeni egy hosszú távra tervezett karriert. Ennek jegyében kezdett például az [[angol nyelv]] elsajátításába, hogy a nemzetközi produkciókban is szerepekhez juthasson.
[[Fájl:Nero3.jpg|jobbra|bélyegkép|250px|A ''Keoma'' címszerepében]]
 
A spagettiwesternek mellett Nero más műfajokban is bizonyította képességeit. Lancelot lovag alakját keltette életre második amerikai filmjében, a közismert [[kelták|kelta]] [[monda|mondát]] feldolgozó zenés ''[[Camelot (film)|Camelot]]''ban ([[1967 a filmművészetben|1967]]), melyben énekelt is. Nem akármilyen partnerei voltak: Arthur királyt [[Richard Burton]], Mordredet [[David Hemmings]], Guenevere királynét pedig Vanessa Redgrave játszotta. Nero és Redgrave filmbeli szerelme a valóságban folytatódott, az évek folyamán pedig több filmben szerepeltek még együtt. Noha viszonyuk néhány év múlva véget ért, jó kapcsolatuk megmaradt, sőt a szerelem évtizedek múlva ismét fellángolt közöttük, aminek immár házasság lett a vége. A spagettiwesternek skatulyájából [[Damiano Damiani]] kínált kiutat Franco Nero számára: a valaha [[Magyarország]]on is nagy sikerrel vetített ''[[Mint a bagoly nappal]]'' ([[1968 a filmművészetben|1968]]) című drámájában a színész egy rendőrfelügyelőt alakított, aki egy [[maffia]] által elkövetett gyilkosság ügyében nyomoz. Partnernője a gyönyörű [[Claudia Cardinale]] volt. A nagy sikernek köszönhetően Nero a továbbiakban már nemcsak spagettiwesternekben, hanem bűnügyi drámákban is rendszeresen főszerepeket kapott. Néhány évig Damiani szinte mindegyik hasonló stílusú filmjében ő volt a főszereplő: ''[[Egy rendőrfelügyelő vallomása az államügyésznek]]'' ([[1971 a filmművészetben|1971]]), ''A vizsgálat lezárult, felejtse el!'' (1971), ''[[Miért ölnek meg egy bírót?]]'' ([[1974 a filmművészetben|1974]]). Az általa játszott szereplők előbb-utóbb szembekerültek az alvilággal, és rádöbbentek arra, hogy a legsötétebb bűnözés gyakran a legmagasabb (politikai) körökkel fonódik össze. Hasonló jellegű bűnügyi-társadalmi dráma [[Luigi Zampa]] ''[[Tisztes honpolgárok]]'' ([[1975 a filmművészetben|1975]]) című rendezése is. Ebben Nero egy tanárt formált meg, aki hiába szerelmes gyönyörű kolléganőjébe ([[Jennifer O’Neill]]), gyávasága miatt nem tud valódi támasza lenni a különös bűnügybe keveredett bátor teremtésnek.
 
[[Fájl:Nero2.jpg|jobbra|bélyegkép|250px|Michele Belcore szerepében a ''Tisztes honpolgárok'' című filmben]]
==Az átmenet évtizede==
[[Fájl:Nero4.jpg|jobbra|bélyegkép|250px|Seblon hadnagy szerepében a ''Querelle'' című filmben]]
Nero filmjei mindig is változó színvonalat képviseltek, de az igényesség szándéka még a kifejezetten szórakoztató céllal készült alkotásokban is felfedezhető. Az [[1980-as évek]]ben ebből a szempontból fordulat állt be a művész pályáján. Miközben továbbra is szerepelt művészi igényű munkákban, egyre több vitatható színvonalú, esetenként kifejezetten jelentéktelen filmhez is a nevét adta, s az ún. „B-filmek” egyik sztárja lett. Peter Zinner ''[[A Szalamandra]]'' ([[1981 a filmművészetben|1981]]) című alkotása egy készülő fasiszta puccsról szól a modern Olaszországban. Nero partnerei: [[Martin Balsam]], [[Anthony Quinn]], [[Eli Wallach]], [[Christopher Lee]], [[Sybil Danning]] és Claudia Cardinale. Szergej Bondarcsuk [[1982]]-ben nagyszabású, kétrészes filmet forgatott az [[1917]]-es [[1917. októberi oroszországi forradalom|szovjet forradalmat]] személyes élményei alapján könyvben megörökítő amerikai újságíró, [[John Reed]] életéről ''Vörös harangok'' összefoglaló címmel. A trilógiának tervezett ''Vörös harangok'' (a harmadik rész nem valósult meg) amolyan szovjet válasz volt az ugyanebből a témából készült ''[[Vörösök]]'' (1981) című amerikai alkotásra. Nero magát John Reedet formálta meg [[Ursula Andress]] és [[Sydne Rome]] oldalán. A nyugatnémet [[Rainer Werner Fassbinder]] utolsó filmjében, a férfiszerelmet nyíltan ábrázoló ''[[Querelle]]''-ben ([[1982 a filmművészetben|1982]]) az olasz színész játszotta Seblon hadnagyot, aki kitartóan vágyakozik a [[Brad Davis]] megformálta címszereplő szerelmére, nem is hiába. A [[XIV. század]]ban játszódik a jugoszláv ''Nőrablás'' ([[1983 a filmművészetben|1983]]) cselekménye. [[Vatroslav Mimica]] rendezésében Nero egy történelmi személy, Banovic Strahinja alakját formálta meg. Nagy színészegyéniségek (Richard Burton, Vanessa Redgrave, [[Laurence Olivier]], [[Ralph Richardson]], [[John Gielgud]]) közreműködésével, részben Magyarországon készült [[Tony Palmer]] ''Wagner'' (1983) című tévésorozata: Franco Nerónak Crespi szerepe jutott.
 
[[Fájl:Nero5.jpg|jobbra|bélyegkép|250px|Ramon Esperanza szerepében a ''Még drágább az életed'' című filmben]]
 
===[[Golden Globe-díj]]===
* [[1968 a filmművészetben|1968]] jelölés ''[[Camelot (film)|Camelot]]'' (legígéretesebb új színész)
 
===Los Angeles-i Olasz Filmkritikusok Díja===
[[Kategória:1941-ben született személyek]]
[[Kategória:Pármaiak]]
[[Kategória:Élő személyek]]
90 602

szerkesztés