„Szőny” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
52. sor:
Nevét 1211-ben említette először oklevél ''Sun'' néven.
Később 1249-ben Sceun néven említették mint az esztergomi érsek faluját, melyet ekkor [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] királlyal más faluért elcserélt. 1269-ben ''terra Sceun'', 1397-ben ''possessio Zyun'' és 1422-ben ''villa Zwn'' alakban, komáromi várbirtokként volt említve. 1460-ban már [[oppidum]] ''Zwny'', tehát város volt, melynek vámja és ennek jövedelme a komáromi várat illette.
1592-ben a török pusztította el. 1627 szeptember 12-én itt II. Ferdinánd és a török szultán itt kötötték meg az úgynevezett [[Szőnyi béke|szőnyi békét]].
58. sor:
A község csak a [[17. század]] első felében települt újra és ekkor a gróf [[Zichy család|Zichyek]] lettek az urai. 1875-ben egyik fele Vásonkeőy Imréé lett, a másik felét pedig már 1847-ben a klosterneuburgi kanonokrend vette meg. 1894-ben a Vásonkeőy része báró Solymosy Lászlóé lett, a kinek a leánya, gróf Gyürky Viktorné még a [[20. század]] elején is birtokosa volt. Rajta kívül még a klosterneuburgi kanonokrendnek, Világhy Gyulának, Mocsáry Antalné örököseinek, a katonai kincstárnak és dr. Lővinger Vilmosnak volt itt nagyobb birtokuk.
Az itt álló kastélyt még a gróf Zichyek építtették. Az 1800-as évek elején serfőző háza és szeszgyára is volt, az 1900-as évek elején pedig az akkori Füzitő-pusztán a kisbér-füzitői részvénytársaság keményítő- és enyvgyára és a
Az [[1848-49-es forradalom és szabadságharc]] alatt a község határában több nagyobb ütközet is volt. Komárom ostromakor az ágyúk tűzvonalába esett és az ekkor ide hullott ágyúgolyók közül a 20. század elején több darab látható volt a katolikus templom falában. A komáromi vár itteni elősáncai közül az egyik 1850, a másik pedig 1870 körül épült. Római katolikus temploma 1777-ben, a református 1787-ben épült.
A község határában látható úgynevezett ''Töröklesi domb''-ot a hagyomány szerint a törökök hordták össze.
| |||