„Gófitz Ilona és Judit” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
6. sor:
==Az ikerpár történetének utóélete==
Az ikerpárról több beszámoló is született, ezek közül az egyik egyetemi orvosi disszertáció formájában tárgyalta a különös esetet és ''Disputatio medica de monstro Hungarico'' címen jelent meg. A korabeli előírás szerint [[Michael Ernst Ettmüller]] lipcsei anatómai- és sebészprofesszor művét védte meg nyilvánosan egyik tanítványa, Georg Christian Werther a helyi egyetemen 1707-ben, 20 oldalnyi terjedelmű munkájában, melyben korabeli "modern" orvosi szakirodalomra és ókori és középkori szerzőkre hivatkozva. Ettmüller közölte továbbá a Csúzi által költött latin nyelvű epigrammát is.
A kötet [[Széchényi Ferenc (főispán)|Széchényi Ferenc]]nek, az Országos Széchényi Könyvtár alapítójának könyvtárába került, ahonnan egy másik pecsét tanúsága szerint ''Petrik Géza és Társa'' antikváriumán keresztül mint duplikátum példány kezdte meg vándorlását, az antikváriumból - egy kéziratú bejegyzés szerint - Dr. [[Maizner János]] szülészprofesszor vásárolta meg, aki előbb a kolozsvári egyetem orvosi karának dékánja, majd az egyetem rektora volt. Halála után az erdélyi városban lappanghatott a mű, majd 1990-ben egy ismeretlen ajándékozó adta a Debreceni Református Kollégiumnak. A mű jellegtelen, félvászon kötése arra utal, hogy valószínűleg az antikvárosok köttették be az eladáskor.
A műben ma is megvan a lányokat ábrázoló, szemléltető céllal készült rézmetszet.
A lányok történetét [[Tóth Béla]] is megörökítette ''Magyar ritkaságok'' című művében.
==Források==
| |||