„Forradalmi törvényszékek (1919)” változatai közötti eltérés

A politikát nélkülöző peres ügyek esetében (pl. házasság felbontása, nő- és gyermektartás, holtnak nyilvánítás stb.) az előző rendszer bíróságai működtek. Tárgyalást csak akkor tűztek ki, ha az ügy előrevárhatóan sürgős volt. A családi viszonyból létrejövő pereket mindig sürgősnek ítélték, ezeket a bíróságokat "sürgős tanácsok"-nak nevezték, és az elnökét az igazságügyi népbiztos jelölte ki a régi bírák közül, két ülnökét pedig a regionális munkás- katona-, illetve földművestanács választotta meg. Minden családjogi perben a két ülnök közül az egyiknek nőnek kellett lennie. A "sürgős tanácsok" által hozott ítéletek ellen fellebbezni az Országos Főtörvényszékhez lehetett volna, a főtörvényszéket azonban nem szervezték meg.

 

{{jegyzetek}}