|
== Előfordulása ==
A világ nagy részén – [[Észak-Amerika|Észak-Amerikában]] ''(EgrettaArdea alba egretta)'', [[Afrika|Afrikában]] ''(EgrettaArdea alba melanorhynchos)'', [[Ázsia|Ázsiában]] és [[Ausztrália (kontinens)|Ausztráliában]] ''(EgrettaArdea alba modesta)'', valamint ritkábban [[Európa|Dél-Európában]] déli részén ''(EgrettaArdea alba alba)'' is– előfordul.
== Megjelenése ==
A nagyobb termetű, társas gázlómadarak közé tartozik. Élőhelyét [[szik]]i és [[közönséges nád|nádas]] [[mocsár|mocsarak]], [[brakkvíz|brakkvizes]] lagúnák, árterek képezik. [[Halak]]at, [[kétéltűek]]et, vízi[[rovarok]]at, kis[[emlősök]]et fogyaszt a többi gémféléhez hasonló, kivárásra és villámgyors lecsapásra épülő vadászstratégiájával. Alapvetően magányosan táplálkozik, bár nagy bőség esetén több példány is összeverődhet.
Rövidtávon vonuló madár, hazánkban februártól novemberig figyelhetjük meg. Az állomány egy része rendszeresen áttelel; az utóbbi időben mind többen. A magyarmagyarországi példányokegyedek a [[Földközi-tenger|Mediterráneum]] vidékenvidékén telelnek.
Röpte jellegzetes, a többi gémféléhez hasonló: hátranyújtja lábát, nyakát S alakban hátragörbíti, s lassú, nehézkes szárnycsapásokkal halad a levegőben. Hangja a többi gémféléhez képest kevésbé érdes, nyers.
== Szaporodása ==
A gémfélék többségéhez hasonlóan költőtelepeket alkot, többnyire földközelben a nádasban, de olykor fákon is. A kolóniák akár 50 párból is állhatnak, olykor egyéb gémfélék is csatlakozhatnak hozzájuk. Átlagosan egy méter átmérőjű fészkét avas nádból építi, bár olykor az előző évi fészket is kicsinosíthatja. A párzásra nem sokkal a hazatérés után,február-március során sor kerül, amit látványos udvarlási ceremóniaszertartás előz meg, melynek keretébensorán a hím mutogatja megnyúlt dísztollait.
A nagy kócsag évente csak egyszer költ. Egy alkalommal 3-4 kékeszöld tojást rak, melyeken 24-26 napig ül a két szülő 24-26 napig felváltva ül. A fiókák fehér pehelytollakkal jönnek a világra, a fészket csak 34-35 nap után hagyják el.
== Kárpát-medencei előfordulása ==
Európa területénEurópán belül [[Magyarország]] a faj egyik legjelentősebb előfordulási helye. A nagy kócsagok magyarországi állománya növekvő, 1800-3000 költő pár közé tehető. Elsősorban a [[Tisza-tó]], és a [[Kis-Balaton]] vidékén nádasokban és ártéri erdőkben rendszeresen fészkelnekfészkel nagyobb telepekben is, de gyérebb állománnyal a [[Tisza]] mentén, a [[Velencei-tó|Velencei-]] és [[Fertő]]nél is találkozhatunk. (Ez utóbbi az osztrák résszel együttvéve viszont már jelentős gócnak tekinthető.) Az Északi- és a Dunántúli-középhegységben, valamint Magyarország déli és keleti régióiban ritkának mondható. Ez azonban nem volt mindig így. AAz negyvenes1940-es, ötvenes1950-es években még csak két telep volt az országban, a [[Kis-Balaton]] és a [[Velencei-tó]] nádrengetegében. Ennyi maradt, a hajdan bizonyára sokkal nagyobb fészkelő állományból, amely felett a folyószabályozások, a mocsarak lecsapolása, és a dísztollaik miatt történő vadászat kongatták meg a vészharangot. Jellemző, hogy a múlt század elején, külön kócsagőrt alkalmaztak, melynek feladata az volt, hogy a töredékére zsugorodott állományt megvédje. Majd aaz hetvenes1970-es években a hazai nagy kócsag populációhazai nagyállománya fejlődésnekerős növekedésnek indult. Az 1996-ban végzett számláláskor 1425 pár fészkelt Magyarországon.
== Védettsége ==
|
