„Árpád-kor” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
18. sor:
=== István hatalomra jutása ===
Miután Géza [[997]]-ben meghalt, kitört a harc. Koppány fegyvert ragadott és a Dunántúlon sokan csatlakoztak hozzá. Ők a régi hitet és rendet képviselték, elutasították a kereszténységet. Koppány [[Veszprém]] alá vonult, ugyanis itt volt [[Sarolt fejedelemasszony|Sarolt]] székhelye. A mindent eldöntő csatára is itt került sor. István seregének élén a sváb [[Vencellin]] állt, ő ölte meg a harcban Koppányt. A csata után Koppány testét négy részre vágták és négy vár ([[Székesfehérvár|Fehérvár]], [[Veszprém]], [[Győr]] és [[Gyulafehérvár]]) kapujára tűzték ki. Ez a megfélemlítést szolgálta azokkal szemben, akik a régi rendet akarták visszaállítani.
Az udvarban tartózkodó idegenek hatása nemcsak a harcokban volt fontos, hanem a politikában, a közigazgatásban és az egyházszervezés területen is. A hatalom központját a [[vár]]ak jelentették. Ennek ellátásáról a várbeli szolganépek gondoskodtak. A vár élén a [[Ispán|várispán]] állt, ő irányította a várjobbágyok életét. Ezek a várjobbágyok nagyon fontosak voltak, ők jelentették az új hatalom támaszát. Nagyobb részük földműveléssel és állattartással foglalkozott. Ők adót is fizettek. Kisebb részük katona volt. A befolyt jövedelmen az uralkodó és a várispán megosztozott. A várak alatt rendszeresen vásárt tartottak, amit [[vasárnap]] tartottak, később áttették hétköznapokra, mert a vasárnap munkaszünet és ünnepnap lett a törvény szerint. "''A vasárnap megtartásáról, hogy a munkának szünete legyen.''"<ref>[http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=265 A vasárnap megtartásáról, hogy a munkának szünete legyen], 1000ev.hu</ref> Ennek emlékét sok település neve őrzi: Vásárhely, Hetvehely (azaz Hétfőhely), Kéthely (a keddi vásárnapból), Szerdahely, Csütörtökhely, [[Szombathely]] (a szombati vásárnapból).
| |||