„Háziasítás” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KasparBot (vitalap | szerkesztései)
embed {{Nemzetközi katalógusok}} with Wikidata information
12. sor:
=== A háziasítás ideje és helyszínei ===
 
=== Az állatok háziasítása az élelemtermelésre való áttérés, azaz a „neolitikus forradalom” időszakában kezdődött. Elsődleges célja az élő hústartalék biztosítása volt, hamarosan feltűntek azonban más felhasználási lehetőségek ([[tej]], [[gyapjú]], igavonó erő) is. A három legrégebben háziasított állatfaj a [[kutya]], a [[juh]] és a [[kecske]]. ===
 
=== A legkorábbi házijuhra utaló lelet az i. e. 14. évezred elejéről [[Egyiptom]] és [[Mezopotámia]] területéről származik, a legkorábbi házikutya maradványa [[Észak-Amerika|észak-amerikai]], ugyanannak az évezrednek a közepéről<ref>Mivel azonban ez óvilági típusú kutya maradványa, a kutya háziasítása már korábban – valószínűleg Kelet-Ázsiában – megtörtént.</ref>, a házikecske maradványa pedig Nyugat-[[Irán]]ból, az évezred végéről került elő. A [[sertés]] is Észak-Irakban, az i. e. 7. évezred kezdetén vált háziállattá, a szarvasmarha pedig ugyanannak az évezrednek a közepén, valahol a [[Földközi-tenger]] keleti medencéjében vagy [[Anatólia|Kis-Ázsiában]]. A [[ló]] legkorábbi háziasítása jóval később – csak a háziasítás második hullámában – az i. e. 4. évezred második felében következett be a mai Dél-[[Ukrajna]] területén.<ref>Ezek csupán a legkorábbi háziasítási központok voltak, ugyanis az első háziállatok hasznának láttán az ember mindenütt megpróbálkozott a háziasítással, ahol háziasítható vadállatok csak előfordultak.</ref> ===
A [[ló]] legkorábbi háziasítása jóval később – csak a háziasítás második hullámában – az i. e. 4. évezred második felében következett be a mai Dél-[[Ukrajna]] területén.<ref>Ezek csupán a legkorábbi háziasítási központok voltak, ugyanis az első háziállatok hasznának láttán az ember mindenütt megpróbálkozott a háziasítással, ahol háziasítható vadállatok csak előfordultak.</ref>
 
=== A háziállatok tartása az embert nemcsak táplálkozási bázisának átalakításával tette függetlenebbé a természettől, de új típusú ruházkodási anyagokkal ([[gyapjú]], [[irha]], állati [[Bőr (anyag)|bőr]]) is ellátta, sőt [[közlekedés]]ét és [[hadászat]]át is átalakította.<ref name="Néprajzi_">{{MNéprLex|2|504–505|2-1187.html}}</ref> ===
 
A háziasítás időpontjai és helyszínei [[régészet]]i feltárások és időpont meghatározások alapján becsült, vagy a [[régészeti állattan]] által meghatározott adatok alapján történik.
A régészeti ásatások során felszínre bukkanó állatmaradványok segítségével vizsgálják egyrészt a letűnt korok emberét körülvevő környezeti feltételeket, másrészt az ember és a környezetében élt állatok kapcsolatát.<ref name="Régész_">{{cite web |url = http://www.regesz.hu/archeozoologia/ |publisher = Régész.hu |title = Archeozoológia |author = Gál Erika |date = |accessdate = }}</ref> Az állati maradványoknak meghatározzák a származási korát, hogy melyik fajhoz tartoznak, magának az állatnak az életkorát, valamint ha lehetséges rekonstruálják a kinézetét, amely utalhat arra, hogy az állat háziasított volt-e. Sok egyéb nyom is adódhat, mint például vágások vagy törések nyomai, ami mind segíthet annak meghatározásában, hogy szórakozásból tartott vagy haszonállatról van-e szó, általánosabban, az emberrel való kapcsolatuk természetének feltárásában. Az új technológiák, és különösen a genetikai elemzések új lehetőséget nyújtanak a háziasított állatok és növények származásának vizsgálatában.
 
=== A háziasítás időpontjai és helyszínei [[régészet]]i feltárások és időpont meghatározások alapján becsült, vagy a [[régészeti állattan]] által meghatározott adatok alapján történik. A régészeti ásatások során felszínre bukkanó állatmaradványok segítségével vizsgálják egyrészt a letűnt korok emberét körülvevő környezeti feltételeket, másrészt az ember és a környezetében élt állatok kapcsolatát.<ref name="Régész_">{{cite web |url = http://www.regesz.hu/archeozoologia/ |publisher = Régész.hu |title = Archeozoológia |author = Gál Erika |date = |accessdate = }}</ref> Az állati maradványoknak meghatározzák a származási korát, hogy melyik fajhoz tartoznak, magának az állatnak az életkorát, valamint ha lehetséges rekonstruálják a kinézetét, amely utalhat arra, hogy az állat háziasított volt-e. Sok egyéb nyom is adódhat, mint például vágások vagy törések nyomai, ami mind segíthet annak meghatározásában, hogy szórakozásból tartott vagy haszonállatról van-e szó, általánosabban, az emberrel való kapcsolatuk természetének feltárásában. Az új technológiák, és különösen a genetikai elemzések új lehetőséget nyújtanak a háziasított állatok és növények származásának vizsgálatában. ===
[[Fájl:Pigeon in flight dtab.jpg|thumb|right|200px|[[Házigalamb]]]]
[[Fájl:Anser cygnoides dom Hoeckergans 1.jpg|right|200px|thumb|Távol-keleti baromfi faj a [[kínai hattyúlúd]].]]
[[Fájl:Numida meleagris.jpg|right|200px|thumb|Afrikai baromfi faj a [[gyöngytyúk]].]]
[[Fájl:MuscovyDuck.jpg|right|200px|thumb|Dél-Amerikai baromfi faj a [[pézsmaréce]].]]éssssssss
 
[[Fájl:Mangalica fecskehasú.jpg|right|200px|thumb|Ősi magyar [[sertés]] [[fajta]] a [[mangalica]].]]
[[Fájl:Reindeer at the roadside.jpg|right|200px|thumb|Az eurázsiai tundra haszonállata a [[rénszarvas]].]]