„Ürümcsi” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a elavult defaultsort törlése |
|||
39. sor:
Emiatt nem lehet sokat megtudni a róla a [[Tang-dinasztia]] korából fennmaradt írásokból. Viszont a [[Csing-dinasztia|{{kínai|Qing|Csing}}-dinasztia]] idejéből már többet feljegyzés készült a vidékről, hiszen a kínaiak a már országukat is fenyegető Dzsungár Kánságot legyőzték és erősítették pozíciójukat a térségben. {{kínai|Wei Yuan|Vej Jüan}} kínai tudós írásában például {{kínai|Xinjiang|Hszincsiang}} tartományt üres vidéknek látta, ahol nyoma is alig volt az embernek. 1759-ben Ürümcsi környékén, ahol termőföld és víz is rendelkezésre állt, ott állami ültetvényeket hoztak létre. 1762-ben már jelentős üzleti tevékenységet folytattak az itt élők, hiszen több mint ötszáz üzletet alapítottak a kínai kereskedők. 1763-ban {{kínai|[[Csien-lung kínai császár|Qianlong kínai császár]]|[[Csien-lung kínai császár]]}} az egyre nagyobb és gyarapodó városnak a „Dihua” (迪化) nevet adta, mely kifejezés magyarul körülbelül a „megvilágít” jelentést hordozza. A város innentől kezdve fokozatosan fontos kereskedelmi, pénzügyi központtá növekedett, és ezt elsődlegesen a kínai dominanciának köszönhette.<ref>{{cite journal|title=Whose Xinjiang? The Transition in Chinese Intellectuals' Imagination of the "New Dominion" During the Qing Dynasty|series=Harvard-Yenching Institute Working Paper Series|first=Jianfei|last=Jia|year=2011}}</ref>
A városba nagy számban települtek {{kínai|[[Kanszu|Gansu]]|[[Kanszu]]}}, {{kínai|[[Senhszi|Shaanxi]]|[[Senhszi]]}} és más kínai tartományokból [[Iszlám|muzulmán]] kínai hanok és a velük szövetséges egyéb népek, mint például [[mandzsuk]] is. 1870-ben az [[Ürümcsi csata (1870)|ürümcsi csatában]] türk muzulmán erők [[Jákub bég]] vezetésével legyőzték a kínai muzulmán erőket.<ref>{{cite book|url=http://books.google.com/books?id=8FVsWq31MtMC&pg=PA118&dq=yaqub+beg+unpopular&hl=en&ei=Pz8ITe_DMYGdlge-5bCeAQ&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=1&ved=0CCMQ6AEwAA#v=onepage&q=in%20his%20first%20attack%20on%20the%20tungan%20beg%20joined%20by%20xu%20xuegong%20han%20chinese&f=false|title=Eurasian Crossroads: a history of Xinjiang|author=James A. Millward|year=2007|publisher=Columbia University Press|location=New York, NY|id=ISBN 0-231-13924-1|page=120|language=angol|accessdate=2014-02-07}}</ref><ref>{{cite book|url=http://books.google.com/books?id=AtduqAtBzegC&dq=doing+fuxiang+russian&q=anchu#v=onepage&q=brother%20fifteen%20hundred%20han%20chinese&f=false|title=Holy War in China: the Muslim rebellion and state in Chinese Central Asia, 1864-1877|author= Ho-dong Kim|year=2004|publisher=Stanford University Press|location=Stanford, Calif.|page=96|language=angol |id=ISBN 0-8047-4884-5|accessdate=2014-02-07}}</ref><ref>{{cite book|url=http://books.google.com/books?id=pEfWaxPhdnIC&dq=t%27o+ming+yakub&q=jihad#v=onepage&q=religious%20war%20against%20the%20tungans%20also%20sunnis&f=false|title=Late Ch'ing, 1800-1911|author=John King Fairbank, Kwang-ching Liu, Denis Crispin Twitchett|year=1980|publisher=Cambridge University Press|location=Cambridge, UK|id=ISBN 0-521-22029-7|page=223|accessdate=2014-02-07|language=angol}}</ref><ref>{{cite book|url=http://books.google.com/books?id=pEfWaxPhdnIC&dq=t%27o+ming+yakub&q=jihad#v=onepage&q=hsu%20han%20militia&f=false|title=Late Ch'ing|author=John King Fairbank, Kwang-ching Liu, Denis Crispin Twitchett|year=1980|publisher=Cambridge University Press|location=Cambriege, UK|id=ISBN0-521-22029-7|page=224|language=angol |accessdate=2014-02-07}}</ref><ref>{{cite book|url=http://books.google.com/books?id=FoIE4laY7JcC&pg=PA45&dq=yakub+beg+islamic+law&hl=en&ei=YkIITYbkPIP7lwfgp8iWAQ&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=10&ved=0CFQQ6AEwCQ#v=onepage&q=yakub%20beg%20drove%20dungans&f=false|title=The Modernization of Inner Asia|author=Cyril E. Black, Louis Dupree, Elizabeth Endicott-West, Eden Naby|year=1991|publisher=M. E. Sharpe|location=|id=ISBN 0-87332-779-9|page=45|language=angol |accessdate=2014-02-07}}</ref> A bég halála és birodalmának bukása után 1884-ben {{kínai|[[Caj Tien kínai császár|Zaitian kínai császár]]|[[Caj Tien kínai császár]]}} létrehozta {{kínai|Xinjiang|Hszincsiang}} tartományt, melynek fővárosává Dihuát tette.{{refhely|Encyclopædia Britannica}} A [[kumuli felkelés]] során az [[Ürümcsi csata (1933)|1933-as]] és
A [[Kína|Kínai Népköztársaság]] megalakulása után, 1954. február 1-jén és a város visszakapta mongol eredetű Ürümcsi nevet. Az 1955-ös [[Kommunizmus|kommunista]] átszervezés eredményeként létrejövő, korábban {{kínai|Xinjiangnak|Hszincsiangnak}} nevezett tartomány elnevezésében is Ujgur Autonóm terület lett. Azóta a városban is megnövekedett az ujgurok száma, és mára már az ő kulturális hatásuk is érezhetően jelen van. A {{kínai|Qing|Csing}} időszak írói ezzel szemben még elismeréssel arról szóltak, hogy milyen nagy a kulturális hasonlóság Dihua és {{kínai|[[Peking|Beijing]]|[[Peking]]}} között. A városban az ujgur és a kínai népesség egymás mellett élése azonban nem felhőtlen. 1989 májusában százötvenen sérültek meg etnikai villongások során. A mindmáig [[A 2009-es ürümcsi zavargások|legnagyobb zavargás 2009-ben tört ki]], ami körülbelül kétszáz halálos, többségében han kínai áldozattal járt. A kínai hivatalos szervek a mai napig nem adtak pontos tájékoztatást az eseményekről.{{refhely|Ürümcsi}}<ref name="Chinese break up 'needle' riots">{{cite web|url=http://news.bbc.co.uk/2/hi/asia-pacific/8237259.stm |title=Chinese break up 'needle' riots |publisher=BBC News |language=angol|date=2009-09-04|accessdate=2014-02-06}}</ref>
| |||