„Máriagyűd” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
1. sor:
'''Máriagyűd''' ({{horvátul|Đud}} (szalántai), ''Jud'' (hercegszántói)<ref>{{cite web |url=http://hrcak.srce.hr/file/11541 |title= Folia onomastica croatica 14/2005.|date= |accessdate=2012-07-24 |author=
A kegytemplomtól keletre található a Szentkút. Ennek vizét a „gyűdi korsókban” vitték haza az idelátogató zarándokok. Máriagyűdön minden Márianapkor és jelesebb katolikus ünnep alkalmával [[búcsú]]t tartanak, évente 25-27 alkalommal. Az évente idelátogató zarándokok számát ötszázezerre becsülik.
5. sor:
== Története ==
A mai Máriagyűd dombja alatti forrás a már a [[Római Birodalom]] idején természetes pihenőhelyként szolgált, amikor erre futott a [[Pécs|Sopianae
A hagyomány szerint a falu nevét a magyar honfoglalók közt érkező Győd (vagy Eudu, Győd, Gyödö) vezérről, Etu [[kunok|kun]] vezér fiáról kapta. [[I. István magyar király|Szent István király]] az [[1000]] körül [[Pécsvárad]]ra telepített [[bencések|bencés]] szerzetesekre bízta a vidéket, akik [[1006]]-ban megtalálták a kegyelettel körülvett Mária-szobrot és kápolnát emeltek fölé. [[1148]]-ban [[II. Géza magyar király|II. Géza]] király templomot építtetett itt. A király és főnemesei gyakran látogattak ide. A kápolnát a [[15. század]]ban [[gótika|gótikus]] stílusban újjáépítették, majd a [[18. század]]ban nagy [[barokk]] stílusú templomot emeltek.
23. sor:
Máriagyűdöt hivatalosan [[VII. Pius pápa]] ismerte el zarándokhelynek [[1805]]-ben.
A [[ferencesek]] építette és a [[Sarlós Boldogasszony]]nak szentelt barokk kegytemplomot [[1964]]-ben újították fel belülről, [[1972]]-ben kívülről, az oltárok felújítása [[1981]]-ben kezdődött. A kereszt alaprajzú mai templom [[1742]]-ben épült, [[Batthyány Kázmér]] gróf, horvát bán adományából. 1995-1996-ban nagyarányú külső és belső műemléki felújításokat eszközöltek Pavlekovics Ferenc plébános ideje alatt. Ekkor készültek a templom belső falfestményei, melyek [[Szilágyi András]] és testvére Szilágyi Domokos művei.
A kegytemplom tornyaiban 4 harang lakik. Mind a 4 harangot Szlezák László öntötte 1935-ben Budapesten. Az 5. (nagyságra a 2. legnagyobb, szintén Szlezák László 1935-ben öntött, 941 kg-os) harangját a [[második világháború|II. világháborúban]] elvitték. A keleti (jobb oldali) toronyban található az 1676 kg-os nagyharang (Baranya megye harmadik legnagyobb harangja), a nyugati (bal) toronyban pedig a több harang, melyek [[tömeg]]e 513 kg, 215 kg és 117 kg. [[Zenei hang|Alaphangjaik]]: c1, g1, c2, esz2. A világháborúba elvitt harang esz1 alaphangú volt, szintén a nyugati toronyban lakott.
29. sor:
A kegytemplom plébánosa Rosner Zsolt.<ref>[http://www.pecs.egyhazmegye.hu/papsag.html Pécsi egyházmegye – a papság]</ref>
[[2008]]. [[szeptember 14.|szeptember 14]]-ével [[bazilika]] címet adományozott a kegytemplomnak [[XVI. Benedek pápa]].<ref>[http://uj.katolikus.hu/cikk.php?h=1163 Bazilika rangot kapott Máriagyűd kegytemploma – Katolikus.hu]</ref>
=== Környéke ===
[[Kép:Máriagyűd2.jpg|300px|bélyegkép|jobbra|A kegytemplom légifotója]]
A kegytemplomtól keletre található a Szentkút.
A mai kegytemplomhoz csatlakozó Szent Mihály kápolna jobb oldalán található csúcsíves bemélyedés a hagyomány szerint az eredeti kápolna beépített maradványa.
| |||