„Hírszerzés” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
87. sor:
Az [[angol forradalom|angol polgári forradalom]] után [[Oliver Cromwell]] gyorsan felismerte a hírszerzés jelentőségét. [[John Thurloe]]t nevezte aki a Secret Service élére és a külföldi angol kereskedelmi missziók, konzulátusok hálózatára építve a korban páratlan méretű hálózatot hozott létre, óriási költségvetéssel. A titkosszolgálat egyik fontos eszköze volt a postai levélcenzúra, a Black Chamber, amit hatalmas mértékben felfejlesztettek.
Cromwell halála és a restauráció után [[George Downing]], Thurloe egyik korábbi beosztottja újította meg a titkosszolgálatot királyhű alapokon. [[II. Károly angol király]]t azonban a külföldi hírszerzés nemigen érdekelte, elsősorban belső hatalmának megszilárdítására használta a csökkenő jelentőségű szervezetet
====Japán====
A középkori [[Japán]] két évszázados polgárháborúi egyben a kémkedés melegágyai voltak. A nagyrészt cselszövésekre, összeesküvésekre épülő küzdelmek során a különböző harcoló felek rendkívül intenzív módon igyekeztek felderíteni ellenfeleik titkait.
Kiemelkedő képviselője volt a korszaknak [[Tojotomi Hidejosi]], aki egyszerű paraszti sorból végül a japán állam újraegyesítője lett. Már 12 éves korában kicsapták az iskolából, és ekkor az egyik kisebb hadúr szolgálatába állt. Hamarosan nagy sikereket aratott felderítő tevékenységével, amelynek során kikémlelte ura ellenfelei biztonságai berendezéseinek gyenge pontjait, egy támadás utáni visszavonulás lehetőségeit.
Karrierje gyorsan felívelt, tíz év múlva már az egyik legismertebb, leghatalmasabb hadvezér, [[Oda Nobunaga]] kíséretébe került, ahol tábornoki rangot ért el. Amikor főnöke gyilkosság áldozata lett, maga vette kézbe a szigetország teljes egyesítésére irányuló harc vezetését. Rengeteg hírszerző ügynököt foglalkoztatott, de még vezetőként is végzett felderítést személyesen is. A meghódítandó területről nem csak katonai információkat gyűjtött, hanem igyekezett alaposan megismerni annak gazdasági, társadalmi életét. Erre a célra buddhista szerzeteseket is felhasznált. Alkalmazta a propaganda és a pszichológiai hadviselés módszereit is ellenségei alattvalóinak körében.
Tojotomi Hidejosi 1590 körül egyesítette Japánt. Titkosszolgálata ekkoriban inkább már az [[elhárítás|elhárító]] munkára koncentrált. Felismerték, hogy Spanyolország misszionáriusai egyben hírszerzőként is tevékenykedtek az országban. Tojotomi ezért véres megtorlást alkalmazott: hat misszionáriust és húsz japán keresztényt kivégeztetett, és megtiltotta a további missziós tevékenységet.
====Diplomácia és hírszerzés====
| |||