Főmenü megnyitása

Módosítások

a
→‎Vallásügyek: Belső hivatkozás egyértelműsítés miatti javítása (Alexandria) AWB
=== Vallásügyek ===
 
Justinianus mereven elhatárolódott elődje [[monofizitizmus]]ától. Első lépésként a fővárosba hívatta a [[Dobrudzsa]] területén bujkáló [[Vitalianus]]t, aki [[513]]-ban fellázadva igencsak megszorongatta Anastasius hadait. [[520]]-ban Vitalianus lett a consul, és nagy befolyással rendelkezett az ügyek folyása felett – azonban még ebben az évben meggyilkolták. A monofizita keleti tartományokban kemény megtorlások kezdődtek. Az eretnek tan fő ideológusa, [[Antiochiai Severus|Severus]] [[antiochia]]i [[pátriárka]] [[Alexandria (Egyiptom)|Alexandriában]], [[III. Timotheus]] pátriárkánál keresett menedéket. Egyiptom ugyanis már [[451]], a [[khalkédóni zsinat]] óta a monofizitizmus fellegvára volt – a császár pedig meg sem próbálkozott a felelősségre vonás ide történő kiterjesztésével.
 
518. [[július 20.|július 20-án]] Konstantinápolyban [[zsinat]]ot hívtak össze a környékbeli püspökök részvételével, ahova a [[pápa (egyházfő)|pápát]] is meghívták. Hormisdas [[legátus]]okat küldött, akik követelték [[Akakiosz konstantinápolyi pátriárka|Akakiosz]] hajdani konstantinápolyi pátriárka, a [[Henótikon]] szerzőjének és összes utódjának kiátkozását, sőt [[Zénón bizánci császár|Zénón]] és I. Anastasius császárokét is. A pápai ''[[libellus]]''t [[519]]. [[március 28.|március 28-án]] írták alá a császár, a főpapok és a senatus jelenlétében. Az akakioszi egyházszakadás véget ért harminc év után. A bizánci katonákat is feleskették az ortodoxiára, az esküt megtagadókat megfosztották különféle juttatásaiktól.
17 238

szerkesztés