„Második konstantinápolyi zsinat” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a Belső hivatkozás egyértelműsítés miatti javítása (Alexandria) AWB |
||
17. sor:
A zsinat [[I. Justinianus bizánci császár]] terve volt, hogy az [[antiochiai iskola]] teológusainak úgynevezett "[[Háromcikkely-vita|három fejezet]]"-ének elítélésével ismét megnyerje magának a [[monofizitizmus|monofizitákat]]. Ennek érdekében a császár elfogatta [[Vigiliusz pápa|Vigiliusz pápát]] Rómában, és erőszakkal [[Konstantinápoly]]ba hurcoltatta, hogy rávegye a zsinat összehívására, és az azon való részvételre. Miután megígérte a császár a Vigiliusz pápa által kiválasztott nyugati [[püspök]]ök részvételét a zsinaton, a pápa beleegyezett a zsinat összehívásába. A zsinaton meg is jelent Vigiliusz pápa, de látva a résztvevők arányát, illetve a megígért nyugati püspökök távollétét, a keletiek túlsúlyától tartva [[Khalkédón]]ba menekült, és onnan küldte el nyilatkozatát, amelyben megtagadta a részvételt.
[[május 5.|Május 5-én]] 180 püspök jelent meg a [[Hagia Szophia]] templomban, köztük kilenc jelentéktelenebb észak-afrikai püspök. A zsinaton a három keleti pátriárka elnökölt: [[Eutükhiosz konstantinápolyi pátriárka|Eutükhiosz]] ([[Konstantinápoly]]), [[Apollinarisz alexandriai pátriárka|Apollinarisz]] ([[Alexandria (Egyiptom)|Alexandria]]), és [[Domnosz antiochiai pátriárka|Domnosz]] ([[Antióchia]]). Hét ülés után, [[június 2.|június 2-án]] a zsinat 14 dogmatikus kánonban elítélte [[Mopszuesztiai Theodórosz]], [[Küroszi Theodorétosz]] és [[Ibasz]] írásainak néhány részletét, amelyet 164 püspök írt alá. A beteg, öreg és magára hagyott Vigiliusz Justinianus nyomására csak [[554]]. [[február 23.|február 23-án]] ismerte el a zsinat döntését, és ezzel egyetemes zsinat rangjára emelte.
{{egyetemes zsinatok}}
| |||