„Siméon Denis Poisson” változatai közötti eltérés

Siméon Denis 8 éves volt, amikor kitört a francia forradalom, amelyet édesapja nagy érdeklődéssel figyelt – a nemesekkel szembeni ellenérzése miatt is. A forradalom támogatása miatt ő lett a vezető Pithiviers és környékén. Ezáltal még jobban tudta segíteni fia előmenetelét.

 

 

[[1796]]-ban édesapja visszaküldte [[Fontainebleau]]-be, ezúttal az École Centrale-ba. Itt kiderült róla, hogy nagy tehetsége van a tanuláshoz és a matematikához. Tanárait lenyűgözte, akik tanácsolták, hogy felvételizzen az École Polytechnique-re, Párizsban. Innen az első helyen végzett és került be a későbbi iskolájába.

Ez a siker jelentette Poisson számára a lehetőséget a tudományos körökbe való belépéshez. [[Joseph Louis Lagrange]], akinek az előadásait hallgatta az École Polytechnique-n, korán felfedezte a benne rejlő tehetséget, aminek következtében később barátokká is váltak, de például [[Pierre-Simon Laplace]] is, akinek területén végül Poisson is nagyot alkotott, ekkortájt fiaként szerette. Karrierje hátralévő részét kutatással, eredményeinek publikálásával töltötte, és az egyetemen is számos fontos pozíciót töltött be.

 

 

[[1817]]-ben elvette Nancy de Bardit akitől később négy gyermeke is született. Apja, akitől az arisztokráciával szembeni ellenszenvet örökölte, erőltette rá az I. Köztársasággal való szimpatizálást is. Ennek ellenére a forradalom és a későbbi események időszakában Poisson nem a politika, hanem inkább a matematika iránt érdeklődött. Ezt mutatja az is, hogy az [[1821]]-ben kapott bárói kitüntetését sem használta soha életében. [[1818]] márciusában beválasztották a [[Royal Society]], majd külsős tagnak a [[Svéd Királyi Tudományos Akadémia]] tagjai közé is. 1830-ban, a [[júliusi forradalom]] idején címeit is majdnem elvesztette, azonban François Jean Dominique Arago trükkös segítségével végül megmenekült ez alól a becstelenség alól. Míg Poisson felmentésének procedúrája zajlott, barátján keresztül meghívást kapott a Palais Royalba egy vacsorára, ahol az uralkodó támogatásáról lett biztosítva. Ezek után természetesen a leminősítésének valószínűsége konvergált a nullához. Sőt hét évvel később francia nemesi címet is kapott, bár nem politikai indokok miatt, hanem mint a francia tudomány jeles képviselője.

Mások úgy vélik, hogy hasonló, ha nem nagyobb eredményeket ért el az égitestek mechanikájának területén, akkorákat, amelyek vetekszenek Pierre-Simon Laplace eredményeivel is. Két emlékirata a legfontosabb ezen témában, a Sur les inégalités séculaires des moyens mouvements des planètes, és a Sur la variation des constantes arbitraires dans les questions de mécaniqu. Mindkettő az École Polytechnique újságában publikálta [[1809]]-ben. Ezeken kívül két művét érdemes megemlíteni, Sur la libration de la lune, in Connaissances des temps ([[1821]]) és a Sur le mouvement de la terre autour de son centre de gravité, in Mémoires de l'Académie ([[1827]]). Ezekben az emlékiratokban a bolygók pályájának stabilitásáról írt, amelyet Lagrange korábban írt eredményeinek kiterjesztéseként gondolt el. Lagrange ezért idősen, inaktív korszakának lezárulta után visszatért a témához és megírta élete egyik legnagyszerűbb emlékiratát, a Sur la théorie des variations des éléments des planètes, et en particulier des variations des grands axes de leurs orbites-t. Poisson és Lagrange között később vita is alakult ki, miszerint Lagrange másolással vádolta meg őt. A Párizs melletti [[Sceaux (Hauts-de-Seine)|Sceaux-ban]] hunyt el.

 

 

==Eredményei==

Élete során körül belül 300–400 matematikai értekezést publikált. Meglepő lehet ekkora mennyiség ismeretében, hogy egyszerre csak egy dologgal foglalkozott. Guglielmo Libri azt mondta róla, hogy csak egy dologra fókuszált egyszerre, ha valamilyen probléma felmerült közben azt felírta a noteszébe. Mikor befejezte azt, amin éppen dolgozott elővette a noteszét és választott egy új kérdést vagy problémát, amin egyből elkezdett dolgozni.

 

 

==Források==

*François Arago (1786 - 1853) attributed to Poisson the quote: "La vie n'est bonne qu'à deux choses: à faire des mathématiques et à les professer." (Life is good for only two things: to do mathematics and to teach it.) See: J.-A. Barral, ed., Oeuvres complétes de François Arago ..., vol. II (Paris, France: Gide et J. Baudry, 1854), page 662.)

*http://www-history.mcs.st-and.ac.uk/Biographies/Poisson.html