„Mannheim Károly” változatai közötti eltérés

1911-től a Budapesti Tudományegyetem Bölcsészeti karán folytatott német–francia nyelvi és irodalmi, valamint filozófiai tanulmányokat, 1916-ban szerezte meg diplomáját. Éveken át a Vas utcai Felsőkereskedelmi Iskola tanára volt. [[Fájl:Vasárnapi Kör 1917.jpg|340px|bélyegkép|jobb|A Vasárnapi Kör tagjai 1917-ben egy képeslapon. Balról jobbra:Mannheim Károly, [[Fogarasi Béla]], [[Lorsy Ernő]], [[Nemes-Lampérth József]], Stephani Elza, Schlamadinger Anna, [[Hajós Edit]], [[Balázs Béla (író)|Balázs Béla]]. Az [[1910-es évek]] második felében a [[Lukács György (filozófus)|Lukács György]] vezette [[Vasárnapi Kör]]höz tartozott. Első [[Georg Wilhelm Friedrich Hegel|Hegel]]-fordításai 1911-ben jelentek meg a Szellem c. folyóiratban. 1912-től a [[Galilei Kör]] tagja. A Szellemi Tudományok Szabadiskoláján, 1917 őszén mutatkozott be ''Lélek és kultúra'' c. előadásával. 1917-től tagja a Magyar Filozófiai Társaságnak. Bölcsészdoktori értekezése, „Az ismeretelmélet szerkezeti elemzése”, 1918-ban jelent meg. A [[Magyarországi Tanácsköztársaság]] idején kinevezték a Bölcsészeti Kar Tanárképző Főiskolájának filozófiai előadójává.<ref name="mek.niif.hu"/> A kommün bukása után [[Kun Béla (népbiztos)|Kun Béla]] bizonyos pénzösszeget hagyott Budapesten megbízható polgári személyeknél, így például Mannheimnél és feleségénél [[Láng Júlia|Láng Júliánál]]. Ebből a pénzből megszervezte feleségével a proletárdiktatúra számos jelentős szereplőjének (pl. [[Lukács György (filozófus)|Lukács György]])<ref>[http://www.pointernet.pds.hu/kissendre/tudasszociologia/20120711010106386000000458.html Visszaemlékezés Mannheim Károly Frankfurtban töltött éveire]</ref> Bécsbe juttatását.<ref>[[Balázs Béla (író)|Balázs Béla]]: Napló (1903-1914) (II. kötet, Tények és tanúk sorozat, Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1982., 548. oldal)</ref>