„Ábrányi Kornél (zeneszerző)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Élete |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
22. sor:
}}
[[Fájl:Ábranyi Kornél id.jpg|bélyegkép|Idősebb Ábrányi Kornél és felesége, [[Katona Clementina]] sírja a [[budapest]]i [[Fiumei úti Nemzeti Sírkert|Kerepesi temető]]ben: 28-díszsor-4]]
'''Ábrányi Kornél''' (''eredetileg'' Eördögh Kornél) (Szentgyörgyábrány, ma [[Nyírábrány
== Családja ==
Első felesége: Medve Jozefin. Gyermekeik: [[Ábrányi Kornél (író)|Ábrányi Kornél]] (1849-1913), aki szintén író, újságíró és [[Ábrányi Emil (költő)|ifj. Ábrányi Emil]] (1850-1920), aki költő, műfordító és újságíró lett. Unokája, [[Ábrányi Emil (zeneszerző)|legifjabb Emil]] nagyapja útját követve zeneszerző és karmester lett.
Második felesége: [[Katona Clementina]] (1858-1932) író és
== Élete ==
[[Szabolcs vármegye]]i nemesi családból származott. Családja Ördög-Ábrány Szabolcs megyei községben volt régi birtokos, a család igazi neve
[[1834]]-ben [[Nagyvárad]]on ismerkedett meg [[Erkel Ferenc]]cel, az ő hatására választotta a zenei pályát. Első szerzeménye 1841-ben jelent meg ''Magyar Ábránd'' címmel, s a következő évben zongoristaként is debütált [[Nagyvárad]]on.
39. sor:
Az ezt követő önkényuralmi években Pesten élt. 1860-ban megalapította az első magyar zenei szakfolyóiratot, a [[Zenészeti Lapok]]at, amelynek 1876-ig főszerkesztője volt. 1863-ban szintén ő volt az egyik alapítója a [[Zenészsegély Egylet]]nek, majd 1865-ben az ő indítványára jött létre az [[Országos Magyar Dalárdaegyesület]], amelynek 1888-ig vezértitkára volt. 1875-től jelentős szerepet játszott a Zeneakadémia felállításának előkészületeiben, majd 1883-ig titkárként, nyugdíjazásáig, 1888-ig pedig tanárként dolgozott az intézményben. Zeneszerzést, [[zeneelmélet]]et, [[zenetörténet]]et és zeneesztétikát tanított. Utóbbi témában 1877-ben tankönyve jelent meg, amely első jelentős ilyen témájú zeneirodalmi kiadvány volt Magyarországon.
1882-től szerkesztette a [[Zenészeti Közlöny]]t és állandó zenei rovatot vezetett a [[Pesti Napló]]nál, a [[Magyar Sajtó]]nál és a [[Pester Lloyd]]nál. Életművének maradandó értéke zenei közéleti tevékenysége. Rendszeresen publikált zenei írásokat. Írásaival
Budapesten 1876. október 28-án mutatta be a [[Nemzeti Színház]] [[Georges Bizet|Bizet]] [[Carmen (opera)|Carmenjét]]. [[Ludovic Halévy]] szövegkönyvének első fordítója id. Ábrányi Kornél volt.
Maradandó értékeket hozott létre magyarországi zenei kultúrpolitikai tevékenységével.
Fő műve:
* A magyar zene a XIX. században, 1900
== Források ==
| |||